Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól - IV. Fej. A harmadik parancsról
358 uap isteniley rendeltetett az Isten tiszteletére; mert igy van megírva: „Hat nap munkálkodjál és tedd meg minden dolgaidat: a hetedik napon pedig a te Urad Istened szombatja vagyon.“ E szavak értelme az, hogy a szombatot, mint az Urnák szentelt napot tekintsük s' neki e'napón vallási kötelességeinket’ lerójuk és a hetedik napot az Ur megnyugvása jelének ismerjük. ...... .. • »: ■/> XIII. Miért volt hasznos a'zsidóknak bizonyos napot és éppen a hetediket vallási kötelességeik teljesítésére meghatározni 'X" E nap pedig azért rendeltetett az isteni tiszteletre, mivel nem volt volna megfelelő, hogy a tudatlan nép* ‘ saját ’ tetszése szerint választhassa meg az időt, nehogy talán az egyiptomiak isteni tiszteletét utánozza. Azért a hét nap közöl az utolsó választatott az Isten tiszteletére; ez pedig titokteljes dolog. Azért az Ur azt Mózes II. könyvében1) és Ezekjeinél2) jelnek mondja: „Azon legyetek tehát“ úgymond, „hogy szombatomat megtartsátok : mert ez jel közöttem és közöttetek a ti nemzedékeitekben,; hogy tudjátok, mikép én vagyok az Ur, a ki titeket megszentellek“. XIV. Minek volt jele a szombat ünneplése Y Jel volt tehát, mely azt jelentette, hogy az embereknek magokat Istennek kell szentelniük, s iránta szentül viseltetniük, minthogy nap is szenteltetett neki: mert e nap azért szent, mivel az embereknek akkor főkép szent és vallásos dolgokkal kell foglalkozniuk. Jele továbbá s mintegy emléke e csodálandó teremtett mindenségnek. Azonkívül. Israel fiait; emlékeztető jel volt, mely által intetve megemlékezzenek, hogy Isten segítsége oldotta fel és szabadította ki őket az egyiptomi szolgaság terhes igája alól, mit az Ur ezen szavakkal jelentett ki: „Emlékezzél meg, hogy te is szolgáltál Egyiptomban és kihozott onnan téged a te Urad Istened erős kézzel és kinyújtott karral; annakokáért parancsolta neked, hogy megtartsd a szombat napot.“1) Végre jele mind a lelki, mind a mennyei szombatnak. XV. Melyik a keresztény nép lelki szombatjáé A lelki szombat pedig némi szent és títokszerü nyngalom') Móz. II. K. 31, 13. *) Ezek. 20, Iá. *) Móz. V. K. 5, 15.
