Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól

318 a.setétségben levőknek világosságai., a balgatagoknak tanítói, a gyermekeknek mesterei1) legyenek és „ha valaki bűnre ragad tátik“,2) ők, kik lelkiek, az olyat oktassák. A gyónásban is birák s a bűnöknek neme és módja szerint Ítéletet hoznak: azért, ha tudatlanságukkal mind magoknak, mind másoknak ártani nem akarnak, abban legnagyobb éberséggel s az isteni parancsok magyarázásában gyakorlottsággal kell birniok, hogy ezen isteni szabály szerint bármely cselekedetről és1 kötelesség elmulasztá­sáról Ítéletet hozhassanak és miként az apostol mondja:3) a „józan tanítást“ adják elő, t. i. azt, mely minden tévelytől ment s a lélek betegségeit vagyis a bűnöket orvosolja, hogy a nép Isten előtt a kedves és jó cselekedetek követője legyen. Ezen fejtegetésekben a lelkipásztor azokat adja elő, a mikkel a híveket a törvény iránt való engedelmességre indíthatja. III. Ki a szerzője a tízparancsolatnak és a természet törvényénél Y A többek közt pedig, a mik az embereket e törvény pa­rancsainak megtartására ösztönözhetik, legnagyobb erővel bír az, hogy e törvény szerzője az Isten. Mert jóllehet „az angyaloktól kiszolgáltatottnak“4) mondjuk, mindazáltal nem kételkedhetünk azon, hogy szerzője maga az Isten; miről elég világos bizonyságot tesznek nemcsak magának a törvényhozónak szavai, melyeket alább meg fogunk magyarázni, hanem a szentirásnak számtalan helyei is, melyekre a lelkipásztorok könnyen rátalálhatnak. Mert mindenki érzi az Istentől szivébe irt törvényt, mely szerint a jót a rossztól, a becsületest a becstelentől, az igazat a nem igaztól meg tudja különböztetni: mely törvény minthogy lénye­gére és mivoltára attól, mely írva van, nem különbözik, ki az. ki tagadni merészelje, hogy valamint a bensőnek, úgy az írott törvénynek szerzője az Isten? Azért azt kell hinnünk, hogy ezen. a rossz erkölcsök s folytonos romlottság által már majdnem elho­mályosult isteni világosságot, midőn Isten Mózesnek törvényt adott, inkább nagyobb fénybe helyezte és mint uj törvényt hozta, nehogy a nép Mózes törvényének fölfiiggesztését . hallván, talán azt gondolja, hogy e törvények őt nem kötelezik. Mert kétséget nem szenved, hogy e parancsoknak nem azért kell engedelmes­kedni. mivel Mózes által adattak, hanem mivel mindenkinek *) Kom. 2, 19. és küv. *) Gál. (j, 1. s) II. Tiro. 4, 3. *) Gál- 3, 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom