Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól

819

szivébe vannak irva s Krisztus Urunk azokat kifejtette. és megerősítette.

IV. Mikép buzdíthatja a népet a törvény megtartására maga a törvény szerzője ? i

Azonban legtöbbet használ s a meggyőződésre nagy erővel bir annak meggondolása, hogy Isten az, ki a törvényt hozta, kinek bölcsesége s igazsága felől nem kételkedhetünk, sem az ő végtelen erejét és hatalmát ki nem kerülhetjük. Azért, midőn Isten a próféták által a törvény megtartását parancsolta, magát Ur Istennek nevezé s maga a tízparancsolat kezdetén1) igy szól: „Én vagyok a te Urad Istened“; és másutt:2) „Ha Ur vagyok, hol a félelem irántam?“

V. Mily nagy jótétemény, hogy Istentől törvényt kaptunk.

De nemcsak Isten parancsainak megtartására, hanem háladatosságra is fogja a hívek sziveit indítani az, hogy Isten az ő akaratát, mely üdvösségünkre czéloz, kijelenté. Azért a szentirás nem egy helyen e legnagyobb' jótéteményt kitüntetvén inti a népet, hogy saját méltóságát s az Ur jótéteményét ismerje meg, mint Mózes Y. könyvében:3) „Ez, úgymond, a ti bölcseségtek s értelmetek a népek előtt, hogy hallván mind e parancsokat, mondják : íme a bölcs és értelmes nép, a nagy nemzet“ ; és ismét a zsoltárban :4) „Nem cselekedett igy semmi más nemzettel és azoknak nem jelentette ki Ítéleteit“.

VI. Miért adta Isten oly nagy fenséggel törvényeit hajdan

Israel népének ?

Ha pedig a lelkipásztor a törvény hozásának körülményeit is kimutatja a szentirás tekintélyével, könnyen megértik a hívek, mily áhítattal s alázattal kell Isten törvényét tisztelni: mert három nappal a törvény kihirdetése előtt5) Istennek parancsából mindenkinek meghagyatott, hogy öltönyeiket megmossák, feleségeiktől tartózkodjanak, hogy minél tisztábbak és készültebbek

>) Mózes II. K. 20, 2. 2) Maiak. 1, tí. 8) Móz. V. K. 4, ti. 4) 147. Zsolt. 20. 6) Móz. II. K. 19, 9. és köv.