Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
ELSŐ RÉSZ. I. Fej. A hitről és az apostoli hitvallásról - II. Fej. Az apostoli hitvallásnak első ágazatáról
32 Isten ismeretére vezetni, kiviláglik azokból, miket a mindenség alkotásáról kell mondanunk. Ugyanis könnyebb ily nagyszerű műnek csodáját elhinni, miután a Teremtő megmérhetlen hatalmáról semmi kétség sem lehet többé. Mert Isten a világot nem készítette bizonyos anyagból, hanem semmiből teremtette és ezt nem valami erőszaknak, vagy szükségnek engedve, hanem önkényt és saját akaratából cselekedte. Nem is ösztönözte őt a teremtés művére más ok, mint az, hogy a teremtendő lényeket jóságában részesítse. Mert Istennek, mint önmagában legboldogabb valóságnak, semmire sincs szüksége, miként Dávid mondja: „Mondám az Urnák: „Én Istenem vagy te, azért javaimra nincs szükséged“.1) Valamint pedig jósága által indíttatva „vitt végbe mindent, a mit akart:2) úgy, midőn mindeneket teremtett, nem követett semmi kívüle létező mintát vagy előképet; hanem, mivel az isteni értelem minden tárgyak mintaképét magában foglalja, a legnagyobb művész ezt magában szemlélve és mintegy utánozva teremtette kezdetben a mindenséget a neki tulajdon legfőbb bölcseséggel és végtelenhatalommal. Mert: „0 szólt és lettek; parancsolt és előtermettek“.3) XVI. Mit kell itt a menny és föld alatt értenünk? A „menny és föld“ neve alatt pedig mindazt kell értenünk, mit a menny és föld magában foglal. Mert azon mennyen kivid, melyet a próféta az ő „ujjai müvének“4) nevez, a nap fényét, a hold és egyéb csillagok ékességét is létrehozta és hogy „jelül legyenek az időkre és napokra és esztendőkre“,5) az ég tekéinek oly határozott és állandó pályát szabott, hogy azok folytonos keringésénél nincs semmi gyorsabb és azon gyorsaságnál semmi határozottabb. XVII. A szellemi világ, az az: az angyalok teremtéséről. A mondottakon kivid Isten még szellemi természetet és számtalan angyalt is teremtett semmiből, hogy körűié s neki szolgáljanak, kiket azért kegyelmének és hatalmának csodálatos ajándékával ruházott és ékesített fel. Mert, miután a szentirás úgy szól, hogy: „az ördög nem állapodott meg az igazságban“,0) >) Zsolt. 15, 2. 2) Zsolt. 113 3. s) Zsolt. 148, 5. *) Zsolt. 8, 4. 6) Moz. I. K. 1, 14. 6) Ján. 8, 44.
