Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - V. Fej. A penitencziatartás szentségéről

273 viselni“ látszik. E felől nem is kételkedhetek senki a hívek közöl, minthogy az apostoli hitvallásban a szenteknek egyességót valljuk. Mert midőn mindnyájan ugyanazon keresztséggel lemo­satva Krisztusban újjá születünk, ugyanazon szentségekben ré­szesülünk, főkép pedig Krisztus Urunk ugyanazon teste s véré­nek eledelével s italával tápláltatunk: ez legvilágosabban bizo­nyítja. hogy mindnyájan ugyanazon testnek tagjai vagyunk. Valamint tehát a láb nemcsak maga, hanem a szemek érdeké­ben is teljesiti tisztét: viszont, hogy a szemek látnak, nemcsak magok, hanem minden tagnak közös hasznára tartozik: úgy az elégtétel kötelmei is közöttünk közöseknek tekintendők. Ez azon­ban nem áll minden kivétel nélkül, ha mindazon hasznokat tekintjük, melyek abból származnak ; mert az elégtételi cseleke­detek egyszersmind gyógyszerek s némi orvoslások, melyek a penitencziatartónak a lélek rossz indulatainak megorvoslására rendeltetnek: pedig világos, hogy ezen haszonban épen nem részesülnek azok, kik nem önmaguk tesznek eleget. Ezeket kell tehát a penitencziatartás három részéről, a bünbánat-, gyónás- s elégtételről bőven s világosan megmagyarázni. LXXIII. Feloldozandó-e, ki az elvitt jószág visszaállítását meg nem Ígéri ? A lelkiatyák lokép arra vigyázzanak, hogy a bűnök meg­váltását kihallgatván, mielőtt a bűnöst vétkeitől feloldoznák, ha talán az felebarátjának jószágában, vagy becsületében valamit ártott, vétke minőségéhez képest, kellő elégtétellel kipótolja; mert senkit sem szabad feloldozni, mig meg nem Ígéri, hogy mindenkinek a magáét vissza fogja adni. De mivel sokan van­nak, kiknek, noha készségesen Ígérik, hogy kötelességüknek eleget tesznek, mégis feltett s elhatározott akaratjok Ígéretüket sohasem teljesíteni: azokat mindenkép kényszeríteni kell, hogy a visszatérítést teljesítsék; és gyakran lelkűkre kell kötni az apostol ama szavait: „A ki lopott, már ne lopjon, hanem inkább munkálkodjék kezeivel, azt dolgozván, a mi jó, hogy legyen, miből adni a szükölködőknek.1) LXXl V. Mily elégtételt kell szabni a bűnbánóra ? Az elégtétel büntetésének kiszabásában pedig semmit se 18 *) Efez. 4, 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom