Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - VI. Fej. Az utolsó kenet szentségéről
274 határozzanak önkényük szerint; hanem mindent igazsággal, okossággal és jámborsággal intézzenek. 8 hogy e mértékkel látszassanak a bűnöket mérlegelni, s a töredelmezők vétkeinek nagyságát annál inkább felismerjék: hasznos lesz néha tudtokra adni, mily büntetések rendeltettek némely vétkekre a régi, úgy nevezett töredelmi szabványok határozatából. Tehát az elégtétel módját általában a bűn minősége határozza meg. De az elégtételnek minden neme közül legalkalmasabb, a bűnbánóknak meghagyni, hogy bizonyos számú, s meghatározott napot imádságra szenteljenek, és minden, főkép pedig az Urban kimúlt hívekért Istenhez könyörögjenek. Inteni is kell őket, hogy a lelkiatyától rendelt elégtételi cselekedeteket gyakran önkényt is magukra vállalják és ismételjék, s úgy viseljék magokat, hogy mindazoknak pontos teljesítése után is, a mik a töredelem szentségéhez tartoznak, a töredelem erényében magokat gyakorolni soha meg ne szűnjenek. Ha néha a nyilvános botrány miatt nyilvános vezeklést is kellene rendelni, habár a penitencziatartó visszariadna, s felmentést is kérne alóla, nem kell neki könnyen engedni: hanem rá kell beszélni, hogy, a mik mind neki, mind másoknak üdvösségére szolgálnak, készséges és ■ vidám lélekkel vállalja magára. Ezeket a töredelem szentségéről s annak egyes részeiről úgy kell előadni, hogy a hivek azokat nemcsak teljesen megértsék, hanem Isten segítségével tettleg igazán, s lelkiismeretesen teljesíteni is készek legyenek. VI. FEJEZET. Az utolsó kenet szentségéről. 1. Miért kell a lelkipásztoroknak gyakrabban szólalok a hírekhez az utolsó kenet szentségéről ? Midőn a szentírás tanítja:1) „Minden cselekedeteidben emlékezzél meg utolsó dolgaidról, és örökké nem vétkezel,“ ezzel mintegy inti a lelkipásztorokat, hogy semmi alkalmat se mulaszszanak el a hivő nép intésére, hogy a halálról elmél-1) Sirák fia könyv. 7, 40.