Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - V. Fej. A penitencziatartás szentségéről
( 251 egyszersmind minden lehető gonddal és igyekezettel arra kell törekedniük, hogy a hívek életüket és cselekedeteiket az eléjük adott mód szerint intézzék: igen hasznos a bánat erejéről és hasznáról többször szólni. Mert jóllehet a jámborság sok egyéb cselekedete, mint a szegények iránt való jótékonyság, a böjt, imádság és egyéb ilyen szent és jámbor cselekedet, az emberek hibája miatt, kiktől származnak, Istennél néha nem talál tetszésre; mégis lehetetlen, hogy a bánat előtte kedves és tetsző cselekedet ne legyen. Mert azt mondja a próféta: „A törödelmes és alázatos szivet oh Isten! nem veted meg“.1) Sőt, hogy azonnal megnyerjük Istentől vétkeink bocsánatát, mihelyt- szivünkből bánatot keltünk, más helyen ugyanazon próféta ama szavai bizonyítják: „Mondtam, megvallom magam ellen hamisságomat az Úrnak : és te megbocsátottad bűnöm istentelenségét“.2) Ugyanezt bizonyítja a 10 bélpoklosról szóló példabeszéd,3) kik az Üdvözítőtől a papokhoz küldetve, mielőtt oda értek volna, megszabadultak a bélpoklosságtól. Ebből érthető, hogy az- igazi bánatnak (melyről fönebb szóltunk) azon ereje van, hogy általa Istentől azonnal megnyerjük minden bününk bocsánatát. XXX V. Mikép lehet a tökéletes bánatot megszerezni ? Igen hasznos a hívek buzgóságának felkeltésére, ha bizonyos módszert adnak elő a lelkipásztorok, melynek segítségével a bánatra kiki szert tehet. Azért intsék őket, hogy mindnyájan gyakran megvizsgálván lelkiismeretűket, kérdezzek önmagoktól, megtartották-e az Isten és az egyház parancsolatait. Ha valaki magát valamely bűnben vétkesnek találta, azonnal vádolja magát s esdve kérjen az Úrtól bocsánatot és időt arra, hogy meggyónhassa bűneit és azokért eleget tehessen, különösen pedig- az isteni kegyelem segélye- és védelmeért könyörögjön, hogy a jövőben ugyanazon bűnökbe vissza ne essék, melyeknek elkövetését erősen fájlalja. Törekedjenek továbbá a lelkipásztorok arra, hogy a hívekben a bűn legnagyobb utálatát felkeltsék, részint, mivel annak nndoksága és rútsága végnélküli, részint mivel ránk igen nagy károkat és nyomort hoz. Elvonja ugyanis tőlünk Isten kegyességét, kitől nagy jókat vettünk s még nagyobbakat is várhattunk és nyerhettünk volna s egyszersmind a legnagyobb v) Zsolt. 50, 19. 2) Zsolt. 31, 5. 3) Luk. 1/, 14.
