Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - III. Fej. A bérmálás szentségéről

190 sitsék, úgy, hogy a bérmálás nem is különböznék a hittanitástól; mely szokásról semmi kifogástalan bizonyítékot felhozni nem lehet. Hanem onnét vétetett e név, mivel e szentség ereje által az Isten megerősíti bennünk azt, a mit a keresztségben mun­kálni kezdett, és bennünket a keresztény szilárdság tökélyére emel. De nem egyedül megerősíti, hanem növeli is, a mit Mel­­kiades1) igy bizonyít: „A Szentlélek, ki a keresztség vize fölé üdvöt adó módon lebocsátkozik, a keresztségben teljességet nyújt az ártatlanságra, a bérmálásban gyarapodást ad a kegyelemre.“ Továbbá nem egyszerűen növeli, hanem csodálatosképen növeli. Igen szépen jelentette s fejezi ki ezt a szentirás a ruházat képes kifejezésével; mert igy szólt az Üdvözítő, midőn e szentségről beszélt:2) „Maradjatok a városban, migleu erővel fel nem ru­háztatok a magasból.“ XXI. A bérmálás ereje azokból magyarázandó, a mik az apostolokkal történtek. Ha a lelkipásztorok e szentség isteni hatását akarják meg­mutatni, (hogy pedig ez a hívők leikeinek megindítására legna­gyobb erővel bír, kételkedni nem lehet) elég lesz előadni/ mi történt magokkal az apostolokkal. Azok ugyanis a kínszenvedés előtt vagy alatt oly gyengék és félénkek voltak, hogy, midőn az Ur megfogatott, tüstént szétfutottak; Péter pedig, ki az egyház kősziklájának és alapjának jeleltetett ki, s legnagyobb állhatatos­ságot és kitűnő lelki nagyságot tanúsított, egy gyenge nő sza­vára megrettenve, nem egyszer vagy kétszer, hanem háromszor eltagadta, hogy Jézus Krisztusnak tanítványa; és a feltámadás után mindnyájan a zsidóktól való félelem miatt otthon bezár­kóztak. I)e pünkösd napján a Szentlélek oly nagy erejével teltek el mindnyájan, hogy midőn a rajok bízott evangéliumot nem­csak Zsidóországban, hanem az egész világon rendületlenül és szabadon hirdették, mit sem tartottak nagyobb szerencsének, mint hogy „méltóknak“ találtassanak2) Krisztus nevéért bánfái­mat, bilincseket, kínzásokat, kereszthalait szenvedni. XXII. A bérmálás eltör hihetetlen jegyet nyom a lélekre és ismételni nem szabad. Továbbá azon ereje van a bérmálásnak, hogy jegyet nyom *) Melkiad. pap. a spany. püsp. lev. 2) Luk. 24, 41). 3) Apóst. Csel. 5, 41.

Next

/
Oldalképek
Tartalom