Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - III. Fej. A bérmálás szentségéről
191 a lélekre; innen van, hogy semmikóp sem szabad ismételni, a mit föhebb a keresztségröl is megjegyeztünk, és az egyházirend szentségéről is maga helyén bővebben ki fogunk fejteni. Ha tehát ezeket gyakran és kimeritőleg megmagyarázandják a lelkipásztorok, alig történhetik, hogy a hívek, e szentség méltóságát és hasznát megismervén, nagyobb szorgalommal ne törekedjenek azt szentül és áhítattal fölvenni. Hátra van még, hogy némely szokásokat és szertartásokat is röviden érintsünk, melyekkel e szentség kiszolgáltatásában a kath. anyaszentegyház él, mely magyarázat nagy hasznát belátják a lelkipásztorok, ha visszamennek azokra, a mik előbb, midőn e tárgyról volt szó, mondattak. XXIII. Miért kendik meg a megbérmálandónak homloka keresztalakban ■? A kik tehát sz. krizmával megbérmáltatnak, homlokukon kenetnek meg. E szentség által ugyanis a Szentlélek a hívők leikeibe kiömlik és bennük az erőt és bátorságot növeli, hogy a lelki harezban férfiasán küzdeni és leggonoszabb ellenségeiknek képesek legyenek ellenállni. A mi által jelentetik, hogy semmi félelem vagy szégyenből — mely indulatok jelei leginkább a homlokon szoknak mutatkozni — sem szabad a keresztény név bátor inegvallásától visszarettenniük. Azonkívül ama jegyet,mely által a keresztény egyebektől ép úgy, mint a katona bizonyos jelek által másoktól, különbözik, a test nemesebb részére kellett nyomni. XXIV. Mikor adatik fel leginkább e szentség ? De Isten eyyházában az is ünnepélyes vallásossággal megtartatik, hogy leginkább pünkösdkor adatik fül e szentség; mivel különösen e napon erősíttettek és szilárdíttattak meg az apostolok a Szentlélek ereje által és hogy ez isteni tény emléke figyelmeztesse a híveket, mely és mily nagy titkokat kell e szent kenésben megfontolniok. XXV. A püspök miért üti arczon a megbérmáltat és miért esd számára, békét ? Azután pedig a megkentet és megbérmáltat, hogy meg-
