Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - II. Fej. A keresztség szentségéről
159 szülők kötelmei. Mert e tisztet oly hanyagul veszik az egyházban, hogy e foglalkozásnak csak üres neve maradt, s hogy mily szent dolog ez, még sejteni sem látszanak az emberek. Azért a keresztszülők általában mindig arra gondoljanak, hogy kötelességük lelki gyermekeiket úgy tekinteni mint reájok bízottakat és azokban, , a mik a keresztény élethez tartoznak, rájok szorgalmasan ügyelni, hogy igy azok egész életükben olyanoknak mutassák magokat, milyenek, hogy leendnek, ünnepélyes szertartással Ígérték. Halljuk, mit ir e tárgyról sz. Dénes, midőn a keresztapának szavait hozza fel:1) „ígérem, hogy a gyermeket, midőn szent dolgok tudatára jut, szorgalmas buzdításaim által arra vezetendem, hogy teljesen megvesse az ellenkezőket, az istenieket pedig, miket igér, vallja és munkálja“. Ugyanezt mondja sz. Ágoston is:8) „Titeket mind a férfiakat, mind az asszonyokat, kik gyermekeket tartottatok a keresztvízre, mindenekelőtt intlek, ne feledjétek, hogy Isten előtt kezességet vállaltatok azokért, kiket a szent forrásból kiemeltetek“. És valóban igen illő, hogy a ki valamely hivatalt elvállalt, annak szorgalmas teljesítésében soha ki ne fáradjon, és a ki magát más nevelője és védőjének vallotta, ne tűrje, hogy elhagyatva legyen az, kit gondja és védelme alá fogadott, valamig az segélyére és oltalmára szorul. Mire kell, pedig a lelki gyermekeket oktatni, röviden egybefoglalja sz. Ágoston, midőn a keresztszülék eme hivataláról szól ::1) „Inteniük kell őket. úgymond, hogy a tisztaságot megőrizzék, az igazságot kedveljék, és a szeretetet megtartsák; és mindenekelőtt a hitvallásra és az Ur imádságára, valamint a tízparancsolatra és a keresztény vallás fő elemeire tanítsák meg őket. XXVIII. A keresztszülői tisztre mindenkit különbség nélkül nem. kell bocsátani. Ezekből könnyen átlátjuk, az emberek mely nemére nem kell bízni e szent gyámság kezelését: azokra t. i., kik azt vagy híven nem akarják, vagy serényen és pontosan nem tudják betölteni. A miért is a természetes szülőkön kívül, kiknek e gondnokságot nem szabad magokra vállalni, hogy annál inkább kitűnjék, mennyire különbözik a lelki nevelés a testitől, főleg az l) Sz. Dén. a sz. komi. 2) Sz. Ág. 105. f. V. sz. 3) Ugyanott.
