Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
103 különleges formában (az ívet keresztben övező cikk-cakkban) vannak alkalmazva, mint a budavári koronázó templom déli kapuján. A bécsi Óriáskapu tehát nyilván nem a jóval korábbi fejlődési fokon álló jáki díszítéssel, hanem az 1260-as években készült budai kapuval egykorú. A bambergi építkezések kormeghatározásában W. Noack kis monográfiájára (Der Dom zu Bamberg. Burg bei Magdeburg, 1930.) és a helyszínen a bambergi városi múzeum építészeti előadójától, Johann Joseph Morpertól kapott tájékoztatásokra támaszkodtam. A kőfaragójeleket először Csemegi állította össze idézett cikkében. Az itt adott gyűjtemény is az ő anyagának kiegészítésével készült. A barokk-kori művészi élet szervezetére 1. Entz Géza; Magyar főpapok művészeti és műveltségi tevékenysége a XVIII. században. Regnum 1942—43. A legutolsó helyreállításkor foglalkoztatott munkaerőket felsorolja Magyarász Nándor a Magyar Állam 1904. évi szeptember 20-i számában megjelent idézett cikkében. * Itt mondok köszönetét mindazoknak, akik munkámban adatokkal, tanácsokkal, felvilágosításokkal és útmutatásokkal támogattak. A teljes felsorolást a helyszűke lehetetlenné teszi, de így is ki kell emelnem azt a szíves és rendkívül értékes segítséget, amelyet Nagy János dr. főszolgabíró és Pavel Ágoston dr. egyetemi magántanár, a Dunántúli Szemle főszerkesztője a helyszíni kutatásokban, Géfin Gyula dr. szemináriumi igazgató a szombathelyi levéltári munkában, a Műegyetem középkori építészeti tanszékén Csányi Károly dr. professzor és Lux Géza dr. adjunktus az anyag feldolgozásában nyújtottak. A műegyetemi középkori tanszék volt a műhely, ahol a gazdag kézikönyvtár, fénykép- és rajzgyüjtemény segítségével és az egyes problémák részletes megbeszélésen át ennek a munkának jelentős része kiérlelődött és elkészült. * DR. TAMÁS von BOGYAY: Die Abteikirche und die Jakobskapelle zu Jdk. Auszug. Die vorliegende Arbeit fasst die Geschichte der Abteikirche und der Jakopskapelle zu Jáki zusammen und gibt ihre kunstgeschichliche Beschreibung, die dem Wege eines Aussen- und Innenrundganges folgend zugleich als Führer zur Besichtigung der beiden Kirchen dient. Die kunstgeschichtlichen Ergebnisse werden in dem folgenden zusammengefasst: I. ABTEIKIRCHE. Baubeschreibung. Heutiger Zustand: dreischiffige Pfeilerbasilika mit östl. Chorquadrat, 3 Apsiden, 2 Westtürmen, deren Erdgeschosse sich nach dem Innern öffnen, Westempore, einem West- und einem Südportal. Südliche Pfeiler- und Arkadenreihe, sowie südliche Hochwand und Wölbung der Mittel- und Südschiffes sind Werke der Restaurierung von 1896—1904. Die zwei oberen Geschosse der Türme zur selben Zeit wegen Baufälligkeit abgetragen und etwas verändert wieder aufgebaut. Baugeschichte. Gründung der Benediktinerabtei zu Ják um oder kurz vor 1220 durch Comes Martinus de genere: Ják. Drei Bauperioden: a) 13. Jahrhundert; b) barokké Wiederherstellungen und Umbauten im 17. und 18. Jahrhundert; c) gründliche Restaurierung von 1896—1904. Die 1. Bauperiode besteht aus drei Abschnitten. Im 1. Abschnitt wurde eine flachgedeckte Pfeilerbasilika mit 3 nebeneinander liegenden Apsiden und 4 Pfeilerpaaren geplant. Der Grundriss folgt dem Schema der meisten von den ungarischen Adelsfamilien gestifteten Benediktinerkirchen des 12. und 13, Jh.-s (Ákos, Kapornak, Harina, Lébény, Kaplony usw.) und war nach einem Quadratsystem konstruiert. Ausgeführt wurden die Seitenschiffswände, Seitenapsiden
