Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
98 Tolnaynak nevezett Folnay apát nevének helyes alakjára Végh Gyula ny. múzeumi főigazgató úr volt szíves figyelmemet felhívni. II. Az apátsági templom. 1. Az apátság alapítására és a templom történetére vonatkozó főbb adatok. Az apátság történetére vonatkozó legújabb összefoglaló munkák: Dr. Széchenyi Miklós gróf: A Szent György vértanúról nevezett jaáki apátság története. Budapest, 1901. A pannonhalmi Szent Benedek Rend története XII. B) kötet, Elenyészett bencés apátságok 221, 1. A felszentelésről megemlékező oklevél közölve van a Győri Történeti és Régészeti füzetek III. (1863.) évfolyamának 299—300. lapján, A Márton ispánról szóló oklevél a Zalai Oklevéltár I. kötetében a 181. lapon található. Az 1592-ben végzett becslést 1. a Történelmi Tár 1895. évi kötetében 331. 1. A templom és tartozékai újabbkori történetéhez elsősorban a szombathelyi püspöki levéltárban őrzött egyházlátogatási jegyzőkönyveket használtam, és pedig a plébániának 1697., 1713., 1756., 1780,, 1802,, 1815. és: 1841. évi canonica visitatio-ját, az 1815. évi jegyzőkönyv fogalmazványát és az apátság 1811, évi canonica visitatió-ját, továbbá Stegmüller János volt jaki apátnak a szombathelyi szemináriumi könyvtárban őrzött ,,A jáki apátság" című kéziratát és a Műemlékek Országos Bizottsága rajztárában őrzött törzslap adatait. Sajnos nem sikerült nyomára akadnom azoknak az apátsági iratoknak, amelyekből Stegmüller és Széchenyi is dolgozott. A régi kolostor helyéről Fuxhoffer a Monasteriologia első, 1803-i veszprémi kiadásában (174—176. 1.) ír. A Szily püspök felterjesztésére vonatkozó adatokat a szombathelyi egyházmegye kiváló történetírójának, Géfin Gyulának köszönhetem (Országos Levéltár, helytartótanácsi iratok 8030/785.). Az újjáépítés történetét megírta Magyarász Nándor jáki plébános a „Magyar Állam" 1904, évi szeptember 20-i számában: „A jaáki templom restaurálásának története" címmel. 2. A templom alaprajza, beosztása és építési korszakai. A jáki apátsági templomra és a Szent Jakab-kápolnára vonatkozó művészettörténeti szakirodalom 1856-ban indult meg Eítelberger Rudolf cikkével (Bericht über einen archäologischen Ausflug nach Ungarn. Jahrbuch der Central-Commission I, 1856.). Azóta szinte se szeri se száma azoknak az összefoglaló munkáknak és részlettanulmányoknak, amelyekben több-kevesebb szó esik Ják apátsági templomáról és Szent Jakab-kápolnájáról. Ezért az alábbi felsorolás sem tarthat igényt teljességre, és csak azokat a munkákat említi, amelyek bővebben foglalkoznak a két templommal. A múlt századi hazai irodalmat részletesen adja a Forster Gy.: Magyarország művészeti emlékei II. kötetében lévő műemléklajstrom. A főbb munkák lehetőleg a megjelenés sorrendjében a következők: R. v. Eitelberger: Die romanische Kirche Szt. Ják ín Ungarn. Mittelalterliche Kunstdenkmale des österreichischen Kaiserstaates I. Stuttgart 1858. — Ipolyi Arnold: Magyar műtörténeti tanulmányok. Budapest, 1873. és Magyarország középkori emlékszerű építészete. Budapest, 1889. -— Dr, Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylű műemlékeinek rövid ismertetése. Budapest, 18876. — Jackson: Dalmatia and theQuarnero. London, 1886. — Czobor Béla: A jáki apátsági templom. Arch. Értesítő, 1890. X. évf. •— Széchenyi Miklós i. művének a Gyalus László által írt VI. fejezete. — U. a.: A jaáki templom. Magyar Építőművészet, 1907. V. évf. — Kabdebó Gyula: Helyreállított műemlékeink. Budapesti Építőmesterek Évkönyve IV. 1908. -— Johann Grauss: Die Abteikirche St. Ják ín Ungarn. Zeitschrift für christliche Kunst XXII. 7. szám. — Petrik Albert: Magyarország románkori építőművénzetéből. Budapesti Építőmesterek Évkönyve VII. 1911. ■— Szabó László; A trau-í dóm és a jáki templom. Budapest, 1912. — U. a.: Árpádkori magyar építőművészet. Budapest, 1913, — R.
