Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
99 K. Donin: Romanische Portale ín Niederösterreich. Jahrbuch der Zentralkommission. 1915. —■ Éber László: Magyarország árpádkori művészete. Műbarát II. évf. 1922. — R. Hamann: Deutsche und französische Kunst im Mittelarter II. Baugeschichte der Klosterkirche zu Lehnin und die normannische Invasion. Marburg, 1924. — Divald Kornél; Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1927. — U. a,: Magyar Művészettörténet, Budapest, 1927. (Szent István könyvek). — L. Gál: Portails romans en Hongríe. Travaux des étudiants du groupe d'historíe de l'art de la Faculté des Lettres de Paris, 1927—28. — U. a.: L’architecture religieuse en Hangrie du Xle au XlIIe siécle. Paris, 1929. — Foerk Ernő: A magyar építőművészet rövid története. Kecskemét, 1929. — Péter András: A magyar művészet története I. Budapest, 1930. — Szőnyi Ottó; Régi magyar templomok. Budapest é. n. — Bierbauer Virgil; A magyar építőművészet története. Budapest, 1937. — A. Hekler: Ungarische Kunstgeschichte. Berlin, 1937. — Gerevich Tibor; Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. —- Ifj. Csemegi József; A jákí apátság temploma. Vasi Szemle 1939. VI, évf. 1—2. szám; különnyomatban a Vasi Szemle könyvei 133. szám, stb. — Az itt felsorolt művek közül csak azokat fogom a továbbiakban külön újra megemlíteni, amelyeknek valamilyen lényeges új megállapítást köszönhetünk. A tervváltoztatást már Gyalus is felismerte (Széchenyi M. i. m.), a kétféle tervvel kapcsolatban a különböző szerkesztési módszerek alkalmazására Csemegi mutatott rá fent említett tanulmányában. Az épület 17—19, századi sorsára nézve 1. a II. 1. alatt felsorolt forrásokat. 3. A templom külső felépítése és díszítése, az egyes díszítő elemek eredete. Az épület művészettörténeti tárgyalása csak a helyreállítás előtti állapot pontos ismerete alapján lehetséges. Igen nagy segítséget jelentettek ép ezért a templom régi külső nézeteit ábrázoló rajzok, amelyeket Lux Géza dr., Möller István és Gyalus László felmérési vázlatai és a régi fényképfelvételek alapján készített. Az eredeti rajzok szerepeltek az 1942. évi november és december hóban a Nemzeti Szalonban rendezett Magyar Műemléki Kiállításon, de a tudományos kutatás céljára használható módon nincsenek még közzé téve. A „Szépművészet“ 1943. évi első számában közölt képek kliséi ugyanis, a főkapué kivételével, rendkívül kisméretűek és úgy látszik valamennyi a rajzokról való alumíniumnyomatok és nem az eredeti rajzok felhasználásával készült. A több helyütt említett francia emlékeket 1. C. Martin: L' Art roman en France I—III. J. Baum: Romanische Baukunst in Frankreich. V. Flipot; Mémento pratique de l'archéologie framjaise, Paris é. n. E. Gall: Gotische Baukunst in Frankreich und Deutschland. Leipzig, 1925. A német emlékek legtöbbje a német műemléktopográfia köteteiben van feldolgozva és közölve. A saroklevelek helyett alakok alkalmazásáról 1. Hamann i. m. I. kötet, Die südfranzösische Protorenaissance 40—41, 1. A külső falakon meglehetős szeszélyesen szétszórt és részben az építészeti szerkezetbe beágyazott alakos szobrászati díszítés hivatására és jelentésére nézve a minden részletben tudatos és mély teológiai tartalmat kereső erőltetett értelmezésekkel szemben I. Joseph Gantner (Romanische Plastik. Wien, 1941.) megállapításait. Az északi oldalhajófal két szörny nyakát fogó aggastyánjának rokonkompozícióít összeállította J. Baltrusaítis: La stylistique ornamentale dans la sculpture románé. Paris, 1931, 116, 1. A Gílgames-kompozíció vándorlását E. Male mutatta ki (L' Art religieux du 12e siécle en France. Paris 1928. Ch. IX. 351—353. 1.). Az északi apszisz párkányának és az egri töredéknek Bamberggel való összefüggésére nézve 1. Csemegi idézett cikkét. Az apsziszok középső ablakainak kiemelésére 1. Hamann í. m. I. kötetében passim. Az
