Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)

IV. Kismáriacell

IV. Kismáriacell 89 dőltek romba, s 21 fő vesztette az életét. Szorosan a kegytemplom főbejárata elé is befúró­dott egy bomba, de szerencsére nem robbant fel, mert összedöntötte volna az épületet.228 1948. szeptember 1-re készült el a két torony közötti homlokzat záró ívére került üvegfestmény, amely a Napba öltözött Asszonyt ábrázolja.229 A kommunista hatalom­­átvétel ekkorra gyakorlatilag megtörtént, s ennek súlyos következményei lettek az egy­házakra és a szabad vallásgyakorlásra nézve. Az 1948. szeptember 11-12-i jubileumi ünnepségek tervezett programjai között, éjfél után 1 órakor rózsafüzért imádkoztak a hadifoglyokért, 3-kor szentmisét mondtak értük, 4-kor a fogságból hazatértek szent­miséje volt.230 231 Celldömölkre a 200 éves évforduló és Mindszenty hercegprímás látogatása miatt kü­lönleges figyelmet fordított a hatalom. A tudós főpásztor így emlékezett vissza az akkori eseményekre: „...Szeptember 12-én karhatalom felvonultatásával tartották távol a zarán­dokokat a várostól. Csak a templomban tarthattunk szentmisét, miközben a tűzoltók sár­ga folyadékot fecskendezve kocsival járták körül a templom környékét.”21' A bíboros a templomra korlátozott ünnepségén a következő szentbeszédet mondta el: „Kedves Híveim! Régi, nagyon régi igazság: a történelem az élet mestere; mondhatjuk a magyar történe­lem a magyarok mestere. A 700 évnél idősebb dömölki apátság temploma fennállásának kétszázadik évfordulóján felelevenedik előttünk az az országos jelentőségű esemény, ami­kor 1748-ban az itteni kis fatemplomból a Mária-szobrot ünnepélyesen átvitték az öreg Máriacell hasonlatosságába épült új templomba. A körmenetet gr. Zichy Ferenc győri püs­pök vezette. Katonaság, rengeteg zenekar, díszes ruhájú koronás leányok, jelképes alakok, kivont kardú előkelőségek, mozsárdurrogtatás kísérik a szobrot, amit négy győri kanonok visz. Látom itt ma a Mária-tisztelő búcsúsok hatalmas sokaságához végtelen sorban csat­lakozni elmúlt századok magyar, német, horvát zarándokait, akik itt kerestek vigaszt és üdvösséget a kegyelem Anyjánál. Ha valahol, itt az Árpád-kori romtemplom tövében és a kéttornyú templom ölén a magyar történelem lép a szószékre, hogy a jelennek s a jöven­dőnek tanítómestere legyen. A magyar történelem csodálatos hárfa; szentek és hősök szólalnak meg rajta. Ezer év és az örök élet melódiáit zengi; dicsőség orma és bukások örvénye, csillagos századok ra­gyognak és gyászba borult egek sírnak és zokognak benne. Jajgató, síró, zengő zivatar; el­fojtott sóhajtás: »Hulló angyal, tört szív, őrült lélek,/Vert hadak, vagy vakmerő remények?« De ami ezt a történelmet minden más nép történelmétől megkülönbözteti, és amiről századok celli búcsúja is beszél: az a csillag, a Hajnali szép csillag, aki viharos felhők közt nyugodtan tündököl, Szeplőtelen Szűzanya, Édes Szűz Mária. Neve napján, szentélye és kegyszobra jubileumán kössünk szép koszorút az ő mezejéről, a magyar történelemből. Onnét is a magyar törvénykönyvből. A magyar törvénykönyv, amelyet nekem népem számára állásomnál fogva ismernem kell és gondosan át is tanul­mányoztam, az ország alapításától a legújabb időkig 10475 törvényt tartalmaz. 228 Kemenesalja, 1945. február 17. 41 évfolyam, 7. szám. Vezércikk. 229 Nemes 1948. 43. 230 Újságcikk. Csak ezt a levágott szélű oldalt ismerem. Feltehetőleg az Új Kemenesalja valamelyik 1995-ös számában jelent meg a visszaemlékezést közlő cikk, Hamar Imre tollából. 231 Mindszenty 1975. 201.

Next

/
Oldalképek
Tartalom