Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
38 Kismáriacell 1. A kezdetek A mai Celldömölk' három szomszédos, egymástól független helységből alakult ki. Pórdömölk, az apátsági székhely; Nemesdömölk, a nemesi település és Kiscell, a búcsújáró hely alkotja.1 2 Nevének első tagja a stájerországi Mariazellhez kötődő kapcsolatára, Dömölk utótagja pedig a területén működő bencés apátságra utal. A középkori forrásokban többféle hangalakban fordul elő: Demunk, Dumunk, Demeulch, Demelc.3 A mai település fejlődésének történetében a búcsújárás mellett a vasút játszott nagy szerepet.4 1871. október 1-én megnyílt a vasút Győr-Szombathely szakasza, s ekkor épült fel a kiscelli vasútállomás és a távíró is. A település vasúti csomóponttá vált, a vidéken nagyarányú gazdasági fejlődés indult meg, s gyorsan nőtt a lakosság lélekszáma is. Kiscell neve először 1749-ben jelent meg egy német nyelvű munkában5 Neu Maria- Zell bey Dömelck, illetve Maria-Zell bey Döméik formában, világosan megkülönböztetve „Groß Maria-Zell”-től, amelyet magyarra „Öreg Máriacell”-nek fordítottak.6 Kiscell története elválaszthatatlan a dömölki apátság történetétől. A dömölki bencés kolostor építésének időpontját Esterás (Esterházy) Pál Mennyei Korona című könyvében tévesen 1446-ra tette.7 A feltételezések szerint azonban a XIII. század első felében történhetett a magánkegyúri alapítás,8 mert 1252-ben a kolostor már pereskedett. Ennek dokumentumát a nádor azonban még nem ismerhette.9 A konvent jelentőségét mutatja, hogy 1315-1356 között hiteles helyként működött,10 később lassan a Pannonhalmi Főapátság irányítása alá került. A Ság-hegy délnyugati szélén még állnak a templom romjai,11 de a kolostor épületeinek nem maradt nyoma.12 Az 1516-1720 közötti időszak rendkívül nehéz intervallum volt az apátság történetében. A török csapatok pusztításai, vallási küzdelem és belső viszályok, nemesekkel való 1 A gazdag helytörténeti anyagból részletes képet kaphatunk a helység múltjáról. Példaként Kozák Károly: A dömölki bencés apátság története. Kézirat. Celldömölk, 1988. Káldos Gyula: Kiscell és Nemesdömölk egyesítése 1903-ban. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 2003/2. sz. 66-75. 2 Celldömölk 1953. 3 Ezekből az alakváltozatokból alakult ki a Nagy- és Kisdemelk, illetve Egyházasdemelk vagy Pórdemelk és Nemesdemelk, majd a kiejtést követő írásmód szerint Dömölk. Mariazell és magyarország. 630 év vallási kapcsolatai. 2003. Bánhegyi 116. 4 Porkoláb 1927. 137. 5 Compendium Historicum von dem Ursprung und Merckwürdigkeiten, des Gnaden-und Wunderreichen Orths Neu Maria-Zell bey Dömelck... von einem Marianischen Clienten. Oedenburg 1749. Név nélkül, Koptik Odó munkája. Mariazell és magyarország. 650 év vallási kapcsolatai. 2003. Bánhegyi 120. 6 Mariazell és magyarország. 650 év vallási kapcsolatai. 2003. Bánhegyi 116. 7 1696. 125. 8 Pacher 1912. 12. Ezért tartják úgy Dénesden, hogy a kegyszobor 1446 óta ékesíti a templomot. Pacher 1912. 88. A Kiscell közelében fekvő Ostffyasszonyfa a történeti hagyomány szerint a középkorban szintén máriás kegyhely volt (Estorás 1696. 125.). A mai „Asszonyfa” a régi „Boldogasszonyfalva” név lerövidülése. Az „Ostffy” a birtokos családra utal. A település lakossága ma református (Barna 1990. 46.). Ez utóbbit azonban kiegészítik az ismertetésre kerülő, 1943-1970 között vezetett búcsúskönyv bejegyzései, amely katolikus lakosságra is utal. 9 Pacher 1912. 9-10. Ezért ünnepelték meg 1746-ban a kolostor alapításának 300. évfordulóját. 10 Pacher 1912. 30. 11 Pacher 1912.9-10. 12 Pacher 1912. 18. Koptik Odó 1739. július 11-én, az apátságba érkezésekor két meglévő celláról emlékezett meg. Az apátság 1787-es feloszlatásakor a hivatalos összeírás három cellát sorolt fel. Pacher 1912. 19.
