Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
III. Mariazell és a magyar Cellek
Kismáriacell A stájerországi Mariazell nevében a „zell" szó először egy 1243-as oklevélben szerepel „szerzetesi cella” értelemben. Mariazell eredetlegendája szerint 1157 táján Ottó, a St. Lambrecht-i kolostor hetedik apátja öt bencés szerzetest küldött a területen lakó pogányok megtérítésére. A szerzetesek magukkal vittek egy hársfából faragott szobrot, mely a trónon ülő Szűzanyát ábrázolta, jobb karján az Édesanyjának almát nyújtó kis Jézussal, aki Mária kezéből körtét vesz át.1 A szobrot egy fa törzsére állították, s mellé szerény facellát építettek, amit a környéken élők rendszeresen felkerestek.2 Ennek a fából emelt építménynek a helyére Henrik vagy Wladislaw morva őrgróf emeltetett kőkápolnát. Álmában ugyanis azt a jóslatot kapta, hogy betegségéből azon a helyen gyógyul meg, ahol egy kis cellában Máriát megtalálja. A hely fejedelmi és polgári adományokból épülő templomát 1266-ban említik a források. Megállapítható, hogy a mariazelli zarándokhely 1330 körül már széles körben ismert volt, a templom körül bódék álltak és a zarándokok fogadására lassanként mezővárossá növő falu született. A hely 1340-1490 között püspöki és pápai búcsúengedélyeket kapott.3 1500 tájára Mariazell Közép-Európa jelentős kegyhelye lett, igen élénk zarándokélettel.4 Mariazell 750 éves jubileumára (1157-1907) kiadott képeslap 1 Egy másik legenda szerint egy Magnus nevű szerzetes térítő útra indult, ám a mai Mariazell közelében egy szikla zárta el az útját. A magával hozott Mária-szobrot a sziklára helyezte, mire a hatalmas kő széthasadt, s a szerzetes továbbmehetett. Miután elfáradt, lepihent, a szobrot pedig egy fatörzsön helyezte el, magának pedig egy kis kunyhót, cellát épített ott, ahol ma a kegytemplom áll. 2 Plank 2003. 31. 3 Brunner 2003. 15-16. Az első búcsúengedélyt 1330-ban a salzburgi érsektől kapta. Plank 2003. 25. Az első pápai búcsúadomány 1345-ből való. Plank 2003. 33. 4 Brunner 2003. 17.
