Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
III. Mariazell és a magyar Cellek
III. Mariazell és a magyar Cellek 25 A legjelentősebb adományozás I. (Nagy) Lajos magyar király kápolnaalapítványa volt, amelyet 1369-ben hálából a törökök, helyesebben - feltehetőleg - a bolgárok legyőzéséért tett. Igaz, a források mindenhol törököket emlegetnek, de konkrét történelmi esemény ezt nem támasztja alá.5 Más vélemények szerint a művészettörténeti-művelődéstörténeti párhuzamok és a Nagy Lajos álmáról szóló legenda ábrázolásainak európai párhuzamai jól felismerhetők, tehát csak ún. vándormotívumról lehet szó. Tény viszont, hogy a legendában leírt események utólag, teljes történeti pontossággal nem azonosíthatók.6 János küküllei főesperes szövegéből kiindulva az 1360-as évek végére tehetők Nagy Lajos király kápolnaépítései, amelyekről a krónikás így emlékezett meg: „Csodás és szép kápolnát emeltetett továbbá Aachenben és Máriacellben a Boldogságos Szűznek. Elég bőkezűen megadományozta ezeket az istentisztelethez szükséges értékes felszereléssel, edényekkel, kelyhekkel, könyvekkel, különféle miseruhákkal és egy színarany kehellyel ékesítette. Bőkezűsége és jó példájú cselekedetei sokakat arra buzdítottak, hogy kövessék alázatos igyekezetét. Bárók, lovagok, nemesek és egyes főpapok lakóhelyeket és klastromokat építettek...”7 Eszerint a király tehát mindkét kápolnát ugyanazon győzelemért állította.8 A Nagy LAjosról szóló, jórészt ábrázolásokból ismert és az 1370-es évek óta alakuló történetet öntötte formába az 1480-as évek második felében a St. Lambrecht-i krónikás: „...a törökök vad népe [...] Pannóniának, valamint Walachiának nevezett Alsó- és Felső-Misiának a pusztításához, saját uralma alá való hajtásához és vallásának e népek által való elfogadtatásához látott - Lajos, a magyarok legyőzhetetlen és legkeresztényibb királya húszezer lovassal és gyalogossal e népnek útját állta. Amikor azonban az ellenség (nagy) sokaságát megpillantotta - ugyanis nyolcvanezren voltak -, megrettent és úgy döntött, hogy visszavonul. Álmában azonban eszébe jutott, amit már korábban sokaktól hallott, hogy a Boldogságos Szűz Mária - Cellben - nagy csodákat művelt, és maga a dicsőséges Szűz is megjelent neki, s képét a mellére helyezte, és fölbátorítva őt meghagyta: ütközzék meg az ellenséggel. Lajos király azután - seregestül - Cellbe zarándokolt. Mivel pedig az őrgróf által alapított kápolnát szűknek találta, lebontatta, s helyén a mostani templomot építtette. Az arannyal és drágakövekkel ékesen díszített képet is az egyháznak adományozta s adott még egy gazdag ereklyetáblát, továbbá arany liliomokkal díszített és ugyancsak arannyal (át)szőtt szent ruhákat és számos ékszert, melyek mind címerével vannak díszítve, s a mai napig a templom kincstárában őriztetnek és időnként bemutatásra kerülnek.”9 Esterás (Esterházy) Pál „Az egész világon levő csudalatos boldogságos Szűz kepeinek rövideden föl tét eredeti” című könyvében, 1690-ben így írt Mariazellről: „Czelli csudálatos Boldog Aszszony képe Czellben. Styriai Tartománynak egyik részében vagyon egy Mező Város, mel Czelnek, avagy Czellának hivattatik, arra nézve, hogy Otto 5 Brunner 2003.15-16. 6 Kernyi-Serfőző 2004. 47-60. A III. fejezet előtt látható, 18. század közepén festett szentképen jól felismerhetők a magyar tisztelet legendarészletei: a kegyszobor, Nagy Lajos fogadalmi képe, a király táborba vonulása és az álomjelenet. 7 Küküllei 1960. 72. 8 Eberhart 2003. 34. 9 Szovák 2003. 87.
