Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
II. A zarándoklat - búcsújárás mint a Mária-tisztelet megnyilvánulása
II. A zarándoklat - búcsújárás mint a Mária-tisztelet megnyilvánulása 19 anya, aki a megtestesült Istent foganta és szülte, nem pedig olyan emberi természetet, melyet Isten később vett magára.7 8 Míg a Biblia nem nevezi Máriát Isten anyjának, de olyan kifejezéseket használ, amelyekben ez benne foglaltatik,* a szent hagyományban végig benne él ez a tudat. A görög Theotokosz latin fordítása Dei Genetrix, de nyugaton inkább a Mater Dei kifejezést használják annak kiemelésére, hogy az anyaság nemcsak a biológiai kapcsolatra vonatkozik, hanem a Fiúnak és az anyának lelki kapcsolatára is,9 azaz a Krisztus által bevégzendő és bevégzett küldetésre is. A Mária neve elé illesztett „szűz” jelző is magyarázatot kíván. Az istenanyaságból következő méltóságra utal a Szent Epifanius hitvallásában szereplő „mindenkor szűz" (aeiparthenosz; semper virgo) megnevezés, melyet a II. Konstantinápolyi Zsinat (553) is használt. Az I. Lateráni Zsinat (649) pedig az előbbi kifejezést így értelmezte: Mária szűz a szülés előtt, a szülésben és a szülés után.10 Végérvényesen a III. Konstantinápolyi Zsinat (681) határozata deklarálta Mária háromféle szüzességének dogmáját, tehát kimondta: Mária örökké szűz. Máriának a szentírási hivatkozásokkal is bizonyítható szentségéről szóló tanítás az előzőektől elválaszthatatlan, de csak később tudatosult, s hosszú folyamat eredményeképpen nyerte el végleges formáját a bűntől való mentességéről, a Szeplőtelen Fogantatásról (Immaculata Conceptio) szóló hittételben. Ennek a lényege, hogy Máriát, Isten kiválasztottját nem terhelte az eredeti bűn.11 A dogmát 1854-ben kihirdető pápai bulla tisztázta, hogy bár Mária istenanyasága időben az angyali üdvözletkor kezdődött, de Isten öröktől fogva ennek a szerepnek a betöltésére gondolta el az ő egyéniségét. A katolikus hittudomány állítása szerint Mária arra volt predesztinálva, hogy az Ige megtestesülésében, ezen keresztül az áteredő bűnt eltörlő megváltásban a legszemélyesebb odaadással közreműködjék. Ennek meg kellett kezdődnie élete első pillanatában, vagyis élete fogantatásától mentesnek kellett lennie az Istentől való elfordulástól, az áteredő bűntől. Ez a szentség pedig Isten egészen különleges adománya, amelyet senki más nem kapott meg. Mária tehát mentes az áteredő bűntől és annak következményeitől: nincs „tartozása” a Teremtő felé. A tartozás megfizetésétől való felmentés kizáró-Mariazelli kegyszobor viaszból öntött mása. XX. század vége felé 7 Előd 1975. 5. 8 Mária fia Isten fia (Gál 4, 4; Lk 1, 35; Róm 1,3); nyolc helyen nevezi Jézus anyjának, s mivel Jézus Isten, ebből következően Mária Isten anyja. Ide vehető Erzsébet köszöntése is (Lk 1, 43). 9 Török 2001. 20. 10 Előd 1975. 13. 11 A kultusz magyarországi történetét Bálint Sándor dolgozta föl. Bálint 1977.1. 52.
