Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)

volt, hogy Aurelianus császár legalább nagyjából helyreállítsa a birodalom tekintélyét és határait, így érdemelte ki a Restitutor Orbis: a római világ helyreállítójának büszke címét. De közben negyedszázadig kétes volt a harc kimenetele, úgyhogy az örök város ijedtében új falakat épített a maga védelmére (Aurelianus fala) és a határokon olyan óriási várrendszert létesítettek, mely bizonyos vonatkozásokban a kínai falat is felülmúlta.

Világos lett az eseményekből, hogy Rómának a támadások megismétlődésére föl kell készülnie, de láthatták azt is, hogy a legerősebb várak sem nyújtanak elég védelmet s a harcias germánokkal szemben a birodalom is csak fiainak harcos karjára és akaratára számíthat igazán.

A hadsereg egyébként politikai tekintetben is súlyhoz jutott. A római senatus, egykoron „királyok gyülekezete,“ most szolgai alázattal hajolt meg mindazok előtt, akiket a légiók, esetleg véres polgárháborúk árán a császári trónra emeltek s akiknek soraiban immár alig van Róma városának szülötte, de annál több a provinciákból, köztük Pannóniából származott katona.

Róma hadseregével áll vagy bukik: olyan jelszó, mely teljesen áthatja a birodalom kormányzóit és reformátorait. A hadsereg egysége és harckészsége a legfőbb gondja minden katonai parancsnoknak. A fegyelem fönntartása és a megelégedettség biztosítása egyképpen kívánatos, de nem ritkán ellentétes törekvések. A fegyelem rendet követel, sokszor az egyéni kényelem és

9