Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
Paptársak a vértanúról
Egy alkalommal Kozma esperes urat hoztam ide, Zsidára egy német paptestvérével, s János vértanúságának a helyét mutatta meg és magyarázta el. János vértanúsága megdöbbentett mindnyájunkat, megrázta volt spirituálisát, a szentéletü Böck János atyát is. 1957. december 17-én kelt levelével kereste fel János szüleit, hogy maga és tanártársai rész-vétét közvetítse számukra. Mostani elmélkedésünkben ebből szeretnék néhány gondolatot idézni. 1. Azt kéri levelében a szülőktől, hogy „ a hitfényénél lássuk és az istengyermeki szeretetnek erejében oldjuk meg ezt az emberi szívnek nagyon fájdalmas történését. ” Hívő, mélyen vallásos szülei bizonyára így is fogadták a fájdalmas történést. Hittek abban, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik. Még a halál is. Még az emberi szívnek nagyon fájdalmas történés is. A mennyei Atya szereti és nem hagyja el gyermekeit. Gondoljunk erre mi is nehéz vagy tragikusnak látszó eseményeknél. Folytatódik a levél: 2. Pappászentelésekor az imádkozó Egyház szavával ezt kértük számára a jó Istentől: „ Tündököljék benne az igaz élet teljes szépsége, hogy majd ha számot kell adni a rája bízottakról, az örök boldogságot nyerje el jutalmul. ” Az igazi élet teljes szépsége, amikor hasonlóvá lehet Krisztushoz. A pap „alter Christus” - másik Krisztus. Az igazi élet teljes szépsége a vértanúságban tündöklik legteljesebben. így tanit a Katolikus Egyház Katekizmusa: „A vértanúság a hit igazsága mellett legnagyobb tanúságtétel, olyan tanúságtételt fejez ki, amely egészen a halálig terjed. A vértanú a meghalt és feltámadott Krisztusról tesz tanúságot, akivel szeretetben egyesül. Tanúságot tesz a hit és keresztény tanítás igazságáról. A halált az erő felindításával viseli el.” A vértanú tündöklő példakép. Viszi magával a rábízottakat is. A vértanúság az Egyház számára mindig győzelem, bármennyire is vereségnek szánják ellenségei. Igazában a gonoszság számára vereség. 150