Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

Pogány ok idején

Brenner László plébános, Répcevis- A Győri Székesegyházban voltam káplán. Közvetlen karácsony előtt történt, mikor a legtöbb a dolgunk van. A leghosszabb sötétség december 15-16-17-én van. A sprituálisunk, vagyis a szeminárium lelki vezetője átjött a plébániára. Azt mondta nekem, hogy a János meghalt. De ő se tudta, hogy miért és miben halt meg. Azután a papok küldtek, menj haza, mindent intézünk az ünnepek alatt, maradj otthon. Én nem tudtam semmit. Hazaértem, fölzörgettem a szüléimét, bementem. Az volt az első kérdésem: motorszerencsétlenség? Nem, azt mondja édesapám, meggyilkolták.

Dr. Györki László

pápai prelátus-plébános, Körmend- Ádventi időben voltunk. Nagyon megdöbbentem. A kedves híveknek is említettem. Karácsony másnapján, tehát Szent István vértanú ünnepén a szentbeszéd is részben erről szólt, hogy mennyire ismétlődik Az Apostolok Cselekedeteiben leírt esemény, az első vértanúnak, Szent Istvánnak az esete. Most a mi paptestvérünk halála mennyire hasonló az első vértanú halálához. Igen, ugyanolyan brutalitással történt az ő kivégzése, mint Szent Istvánnak a megkövezése.

Bukits Miklósné- Mikor találkozott először Brenner János atya nevével?- Brenner János atya nevével 1957-ben. A halála utáni vasárnapon kihirdette Jákon, a híres műemlék templomunkban plébánosunk, hogy az éjjel egy atyát meggyilkoltak, a körülmények még tisztázatlanok. Imádkozzunk érte, kedves hívek. Az első könny ekkor csordult le a szememből - ismeretlenül. Mindig olyan jóságosnak képzeltük el a plébános atyákat, hogy kinek lehetett ővele baja. Futva siettem haza, a szüléimhez, megmondtam, hogy valahol egy papot meggyilkoltak. Se a neve nem volt ismerős, se a tett színhelye, mert mind a kettő

118