Harangozó Ferenc: A csendlaki parókiától a szibériai hómezőkig (Szombathely, 2012)

1942 -1948

- Nézd, mi ezt jól átgondoltuk és nem találtunk mást. Ahhoz egy bizonyos fokú vagányság és függetlenség is kell, hogy valaki ezt a szerepet vállalja a Muravidéken.

Később beláttam, igazuk volt. Teljesen partizánvidék lett ez a terület, ahol az embernek nemcsak nappal, de éjjel is mozognia kellett, ha másként nem, hát gyalog vagy biciklin.

így kerültem le a Muravidékre, Csendlakra. 1942 szeptemberében volt Csendlakon az ünnepélyes beiktatás, amit Grősz József személyesen végzett. Az anyagi segítség mellett ellátott bölcs tanácsokkal is.

Megkezdődött az új munkám Felsőlendvától Muraszombaton át Alsólendváig: új plébánosokat, káplánokat helyeztem el, bíztattam és segítettem őket; ha kellett csitítottám és egyeztettem.

1943 már súlyos háborús év volt. Ekkorra esett a doni áttörés, a doni összeomlás, és ez nagyon megélénkítette a partizánok tevékenységét környékünkön. Tudtam, a faluban is vannak diákok, akik kapcsolatban állnak a partizánokkal. Meg is értettem őket. Mi tulajdonképpen csak később kerültünk vissza az egykori történelmi magyar területekre, és nem vehettük zokon, hogy az ottani szlovén, vend ifjúság az iskolában teljesen vend vagy jugoszláv soviniszta szellemben nevelkedett. A magyarokban ők népi, nemzeti ellenséget láttak.

1943 késő őszén, október végén részt vettem a Scola Cantorum Sabariensis marosvásárhelyi és kolozsvári híres hangversenyén, amelyen a kormányzó mellett a magyar közélet színe-java megjelent, szinte búcsúzóul Erdélytől. Aztán visszatértem egyedül az ellenséges Muravidékre. A pocsolyákat már jég borította.

1944-ben már előrevetítette árnyékát az összeomlás. Október 15-én volt Horthy Miklós híres kiugrási kísérlete, illetve beszé-15