Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)
Dallos Imre naplója
Szegeden pedig Hamvas53 püspök a városparancsnok. Istenem, adj erőt, hogy a nehézséget legyőzhessük. november 14. Az elmélkedésben a tisztasággal foglalkoztam, és kértem a jó Istent, hogy segítsen meg azokban a nehéz napokban is, amik ránk következnek. Most tudok ellenállni, de mi lesz, Uram, ha nehéz idők jönnek? Igaz, nem esem kétségbe, mert tudom, ha én kitartok melletted, akkor Te sem hagysz erőmön felül megpróbálni. Atyám, kérlek, hogy adj erőt azokban a napokban. Add kegyelmedet, hogy hűen kitarthassak melletted. 18-án letartóztatták, és június 28-án koncepciós perben 15 év börtönre ítélték. Püspökszentlászlóra, házi őrizetbe került. 1955. október 14-én az igazságügyi minisztérium engedélyezte börtönbüntetésének megszakítását; a Szolnok melletti Tószeg plébániájára került házi őrizetbe. 1956. május 12-én az Elnöki Tanács kegyelmi úton elengedte hátralévő büntetését, s visszatérhetett székhelyére. Haláláig a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1957. április 10-től az Opus Pacis elnöke, október 22-től a Hazafias Népfront országos elnökségének tagja lett. Kitüntetése: a Magyar Népköztársaság Zászló rendje II. fokozatát kapta a Művelődésügyi Minisztérium Állami Egyházügyi Hivatal 1957. november 29-ei felterjesztése alapján. 53 Hamvas Endre (Piszke, Esztergom vármegye, 1890. február 27. - Kalocsa, 1970. április 3.) érsek, Csanádi megyés püspök. 1909-ben a Pázmáneum növendéke lett, teológiai doktor. 1913-ban szentelték pappá. Naszvadon káplán. 1916-tól a Notre Dame de Sion Intézet házi káplánja. 1928-tól az esztergomi szeminárium spirituálisa és morális tanára. 1930-tól érseki titkár. 1931-től pápai kamarás. 1936-tól irodaigazgató, esztergomi kanonok. 1940-től budapesti érseki helynök. 1944. március 3- tól Csanádi megyés püspök, március 25-én szentelték föl. Ekkor lemondott esztergomi kanonokságáról. 1951-1956 között az esztergomi főegyházmegye apostoli adminisztrátora. 1952-től a nagyváradi egyházmegye magyarországi részének apostoli adminisztrátora is. 1964 őszén kalocsai érseknek nevezik ki, 1968. január 25-én betegsége miatt visszavonult, arei címzetes érseki címet kapott. Kezdettől részt vett a kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Kar közti tárgyalásokon. 1961-1968 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, részt vett a II. Vatikáni Zsinaton. A békemozgalom részese, az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának díszelnöke. Érseksége idején VI. Pál pápa 1968. január 25-én a szabadkai apostoli kormányzóságot önálló szabadkai püspökségnek nyilvánította. 1969-től az Országos Béketanács alelnöke volt. » 50 «
