Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Dallos Imre naplója

Mily jó elmerengni az én jövendő plébániámon, ahol én leszek a pásztor. Én leszek az isteni magvak hintője. A magot pedig itt a szemináriumban gyűjtöm. Tudom, lesznek majd gáncsoskodók, de vígasztal az a tudat, az Úr nagy irgalmából megtartotta Júdást is. 3.) Az én lelkem. Már kiskoromban, kereszteléskor belém öntötte a megszentelő kegyelmet. Azután jött a konkolyhintő. Isten kegyelmével azonban ismét tiszta lettem. Deo gratias!

november 13.

Hazánk egén a sötét felhők állandóan gyülekeznek. Az ellenség már Budapest déli részén harcol. A Dunántúlra már betörtek. Hírek érkeznek a megszállt területekről. Kalocsán az orosz bent van. Az érsek52 úrnál voltak, de nem történt semmi baj.

52 Grősz József (Féltorony, Moson vármegye, 1887. december 9. - Kalocsa, 1961. október 3.) érsek. A középiskolát 1899-1907 között a győri bencéseknél, a teológiát a Pázntáneum növendékeként Bécsben végezte, 1911 .július 14-én itt szentelték pappá. Farádon, 1912-től Oroszváron káplán. 1913-tól a győri püspökségen levéltáros, 1914-től szertartó, 1915-től szentszéki jegyző, 1921-től püspöki titkár, 1922-től szentszéki bíró, 1924-től püspöki irodaigazgató, 1928. december 7-től orthosiai felszentelt püspökként győri segédpüspök. Győrött 1929. február 24-én Serédi Jusztinján hercegprímás püspökké szentelte. 1931. január 1 -tői győri kanonok és az egyházmegyei Actio Catholica vezetője, 1933. október 6-tól a győri egyházmegye káptalani helynöke, 1936. január 10-től a szombathelyi egyházmegye apostoli adminisztrátora, 1939. július 10-től megyés püspöke. Mint szombathelyi megyés püspök 1941. május 20-tól - a trianoni béke után a visszacsatolásig a maribori püspökséghez tartozó - Mura-vidéket is adminisztrálta. 1943. május 7-én kalocsai érsekké nevezték ki, július 11-én iktatták be, de 1944. március 25-ig adminisztrálta a szombathelyi egyházmegyét is. Föllépése mentette meg május 23-án Berencz Adámot, akit magával vitt Kalocsára. A hatóságok minden zaklatása ellenére 1944. októberig székhelyén maradt, így népe sem menekült Nyugatra. 1945. március 29. után a magyar püspöki kar elnöke, Rómától nyert különleges megbízatásokkal fölruházva. 1946. július 24-től az MTA tagja. 1948. december 27-én, Mindszenty bíboros letartóztatásának másnapján Kádár János belügyminiszter fölszólította: mondjon le az érsekségről. A hatalom végül elállt szándékától, így Grősz József másodízben is a püspöki kar elnöke lett. 1950. augusztus 30-án írta alá a kormány és az Egyház közötti egyezményt. Mivel megpróbálta a megállapodás káros következményeit elhárítani, 1951. május

» 49 «