Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Dallos Imre naplója

köszönte meg a gyönyörű beszédet. Ma pedig itt hagytuk celláinkat, és átmentünk a régi épületbe. Az új épületbejön a német, japán és olasz követség. így tehát kezdünk veszélyes helyen lenni.

november 7.

Ma két óra tanulás után ismét csak pakoltunk a másik épületbe. Az új vendégek pedig már szintén pakoltak az üressé lett szobákba. Szomorú szívvel hagytuk el az új épületet. A jó Isten segítségével majd talán visszamehetünk. A kápolna még a miénk. Oly jó itt az Úr Jézussal elbeszélgetni. Most, amikor a szomorú riadókkal teli napok után este elbúcsúzunk, megköszönjük, hogy velünk volt ismét egy nap, s megmentett bennünket minden testi-lelki bajtól.

november 8.

A háborgó tenger lecsillapításáról elmélkedtünk. Az Úr Jézus lecsillapítja a háborgó hullámokat. Mindenben az Úr Jézust kell követni. A súlyos helyzetünkben ő visszaadhatja a nyugalmat. Most az életünk olyan, mint a felforgatott hangyaboly. Itt sem tudjuk meddig maradunk. A jó Istenre, a Gondviselő Atyára kell hagyatkoznunk. O megment a bajból.

november 9.

Istenem, hálásan köszönöm, hogy megbocsátottál nekem. Mily boldogság. Uram, Te vagy a könyörületesség, a jóság, a szeretet Istene. Vezess a Te útjaidon. Köszönöm az intelmeket, és elhatározom, hogy kerülöm a hibát.

» 47 «