Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Dallos Imre naplója

nak kell eljönni, hogy ezen a földön immár új béke honolják. Mit mond Kaszap? „Ne csüggedj! Krisztus király a vezér, te az ő katonája. Küzdj bátran, egyforma buzgósággal!” - Igen, küzdeni kell nekem, hogy elérjem az örök élet koronáját. A gabonaszemnek le kell rothadnia - folytatja -, hogy termést hozzon... Nekem, mint Krisztusnak meg kell a világ számára halnom, hogy bő termést hozzak az aratás Urának. Ezekben a súlyos napokban igazán csak Tereád hagyatkozhatunk és Téged kérhetünk. Te vagy a mennynek s földnek ura, Te rendelkezel mifölöttünk. Ha akarod élünk, ha akarod meghalunk! Igen, súlyos igazságok ezek. Atyám segíts engem, hogy a próbát megállhassam, ha Te segítesz, akkor bizton remélhetem az örök életet. „Légy következetesen hű Krisztus Királyhoz!”

október 30.

Megírtam utolsó levelemet szüleimnek és hozzátartozóimnak, és a végrendeletet, mely szerint minden ingó és ingatlan vagyonomat öcsémre hagyom azzal a kikötéssel, hogy misealapítványt tesz, s két misét mondat évente: 1.) halálom napján, 2.) január 6. körül, születésem napján. A jó Isten segítsen meg, s Krisztus Király oltalmazzon, Mária pedig vegyen pártfogásába.

október 31.

Beati, qui persecutionem patiuntur.49 A nyolcadik boldogságról volt most szó. Igen, milyen boldogság lehet az, ha az ember igazán tud Krisztusért szenvedni, mégpedig türelemmel és szeretettel. Elmentünk délután a nagygencsi Máriához. Keresztút alkalmával elmélkedünk az Úr szenvedéseiről, majd bementünk a kis kápolnába, ahová elhozták a legméltóságosabbat, és

49 Boldogok, akik üldözést szenvednek.

» 42 «