Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Dallos Imre naplója

október 22.

Édes jó Istenem, segíts meg bennünket, segíts meg, s ne hagyd elveszni ezt az ezeresztendős nemzetet. Mindenünnen körül vagyunk véve. Az ellenség már Bajáig tört előre. Mária, Magyarok Nagyasszonya, jöjj és siess segítségünkre, mert ha nem jössz, elveszünk.

október 23.

A második borzasztó légitámadás után a halottak nagy részét temettük ma. Egy családot, apát, anyát és 8 gyermeket. Itt fekszenek előttünk a szemetelő esőben a domonkos temetőben. Püspök atyánk megható szívvel mond Requiescant in pace-t41. Szomorú, ha az ember végignézi a koporsókat, 9 élet itt letörve, mindenkitől elválni. Atyám, ha lehetséges, múljék el ez a pohár42.

október 24.

Ma az Annunciátáknál43 voltunk, itt vendégeskedtünk. Sártengerben érkeztünk az Anyaházhoz. Borzalmasan szomorú képet mutat az egész kórházkörnyék. Letarolva minden, a fák

4' Nyugodjatok békében.

42 Mt 26,39

43 Annunciáta Nővérek Kongregációja (Congregatio Ancillarum Beatae Mariae Virginis ab Annunciata). Boda János (1871-1933) szombathelyi püspöki titkár, majd kanonok 1920-ban fogadta el annak a kongregációnak a vezetését, amelyet Szombathely püspöke, Mikes János akart egyházmegyéjében létrehozni. 1922. május 27-én a szerzet Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjéhez kapcsolódott, hogy mint kongregáció elnyerhesse jóváhagyását. A kongregáció ezt 1924. december 12-én kapta meg. 1934. június 10-én a Szentszék hét évre szóló elismerő dekrétumot adott. 1942. május 11-én XII. Pius pápa véglegesen jóváhagyta a kongregációt. így az Annunciáta Nővérek Kongregációja pápai jogú intézmény lett. A Rend apostoli célja: betegápo» 38 «