Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
ról!' Mindenesetre jobb, mint Ivón bácsi esete, mert ott egy pincér izzadsága a levesébe csöppent. Délután megjött Bécsből Lackó Ferdinánddal a Dión autón. A kocsin próbaképpen körüljártam Misiiéi az udvaron, nagyon meg voltunk elégedve! — Laló, a kedves gyerek mindenkinek hozott valamit, úgyhogy mindenütt örömet osztogatott. — Este Józsi egy kis mozielőadást rendezett. Zsigus és Liliké is itt volt. — Április 25. vasárnap Egy nőbetegem azzal a bejelentéssel várt, hogy „függönyhályoga" van. A gyerekek gyakran ismételték ezt a kifejezést. — Délben mindig elmondok néhány viccet, egy anekdotakönyvből szedem ki őket. — Délelőtt Francival és Karlival a körmendi tóra mentem csónakázni. Franci evezett, és azt képzeltük, hogy az abbáziai tengeren vagyunk,—alapos képzelőerő kellett hozzá. Délután Misiiéi, Karlival, Ágival, Lacikával az új Dionon Csákányra mentünk Iván bácsihoz. Ő változatlanul a grandseigneur, ahogy a könyvben áll. — Ancsi sokkal jobban érezte magát, és jól is evett, csak a vakbél nyomásra igen érzékeny, és mi ketten, Misi és én nem tudjuk, mit csináljunk! Nagyon bensőségesen hívtam segítségül a Szentlelket, világosítson meg, és kértem különösen Szent Józsefet, legyen a mi családunknak is őre, mint egykor a Kisjézusé, vezessen és irányítson ezekben a nehéz időkben, Misi és Ancsi operációjánál! — Csak Isten segítségével és kegyelmével nem fognak naplóm további lapjai rossz híreket tartalmazni családunkról. — Április 26. Hétfői ambulancia. — Igen sok beteg volt. Különösen egy hivatalnok volt sajnálatraméltó, aki Budapestről visszatérve félszemére hirtelen megvakult — friss recehártyaleválás! szegény úgy kétségbe volt esve! Végül pedig egy szemkeményedést okozó, duzzadó lencsét távolítottam el, szintén ambulanter! — Ebéd — utána Ancsival rövid pihenő, majd hatalmas tempóban Molnáriba robogtunk, onnan pedig vonattal Bécsbe. — A vonaton orvosi folyóiratokat olvastam. — Karli különösen boldog volt, hogy velem jöhetett, csupa öröm, hogy megint vonaton ülhet, sőt még azt is mondta: milyen kedves a kőszénfüst! nem győzöm szívni! Mikes püspökünk ugyanazzal a vonattal utazott, és Wiener Neustadt után bejött hozzánk a kupéba. — A hotelban jó szobát kaptunk. Ancserlem nagyon fáradt volt érkezéskor, és fönt vacsorázott Blankival. Mami, Lacika és Karli együtt 117