Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Kőszegi krónika 1938 - 1952

19 3 8 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 ti kar” négy fúvósa a kóruson megzendítette a trombitákat Dohnál, volt kar­mester szerzeménye szerint. A fúvós zenekarral felváltva hangzott föl a hí­vek éneke. Sz. beszélt érdekes dolgokat németországi tapasztalatairól. Lefelé megy a né­met nép tudás, intelligencia dolgában — úgy látja ő. Ott a világnézet a min­den. Magyar diákok többet tudnak Goethéről, Schillerről, mint ők. Politiku­sokból lesznek az egyetemi professzorok. Ennek a háborúnak kevesebb a halottja egyelőre, mint az 1914-l8-inak. Ber­lin 67 bombatámadást ért meg, de nem több a halott, mint egy influenzajár­vány után. Franciaországban 50 000 katona és 250 000 polgár lett a háború áldozata - mondják a németek. Január 11. A helybeli reformátusok Magyar estet rendeztek a bencés gim­názium dísztermében. Mi, vezető katolikus papok szintén ott voltunk. Telt házat biztosított az előzetes propaganda. A megnyitó beszédet a helybeli lel­kész, Farkas Sándor mondta. Szépen kezeli hőstenor hangját, nincs meg ben­ne a régi kálvinista papok kenetes hanghordozása. Természetesen beszél, sok­szor meg is emeli a hangját. FIátránya, hogy mondatfűzése kissé pongyola, s beszéd közben szeme hunyorog. A felekezeti békéről [beszélt], [az] összetar­tás volt a témája, igyekezett tapintatos lenni. Pompásan beszélt vendégszónokuk, Szabó Imre budapesti református esperes. Föllépése igen szimpatikus, szerény, jóságos, hanghordozása természetes, köz­vetlen. Hallom róla, hogy otthon családjával térden állva imádkozik, s fogadójá­ban stációs képek vannak kifüggesztve. Állítja, hogy sokkal kevesebb a különb­ség katolikus és protestáns közt, mint ahogyan azt korábban látták. Mélyen, le­bilincselő előadás[ban] szólt a magyar sorskérdésekről. Mintha Schützből me­rített volna, Istent kereste ő is a történelemben. Arra gondoltam, hogy ő ma­­gyarabb, mint én, mert a magyarság nagy sorskérdéseibe sohasem merültem el ennyire. Végül Weiss Vilmos helybeli evangélikus lelkész beszélt. Magas ter­metű, jó kiállású férfi, s ha nem ölt alázatos képet, nem nagyon tűnik ki zsidó származása. Markáns arca, vastag fekete szemöldöke kemény kifejezést ad arcá­nak. Minden szónoki kellékkel rendelkeznék / ami nem kis veszedelem, a tarta­lom elhanyagolására késztetett már sokakat/, hangja jó, kiejtése szépen tagolt. Mondanivalóját siralmasnak találtam: nagy filozófiai sallangokba öltöztette azt a semmiséget, ami mondandóba] volt azért, hogy éppen mondjon valamit. Én az ilyenben valami öntudatlan szélhámosságot látnék. Január 15. Egész nap itt dolgozott Jaross egyházközségi elnökünk az irodá­ban. Ebédre nem tudtuk itt tartani, utána visszajött, s vacsorára itt maradt. Nem győz csodálkozni a hivatal nagy forgalmán. O hivatalfőnök volt, de 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom