Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Kőszegi krónika 1938 - 1952

1938 1939 19-10 1 94 1 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1 951 1952 nem tapasztalta soha az ügyek ilyen változatosságát. Most látja, mely ok­talanok azok a kívülállók, akik azt hiszik, hogy a papoknak nincs sok dol­guk. Ő kész mindenben segítségünkre lenni. És valóban elég változatos egy délelőtt. Ma például először egy asszony volt itt a fiával, azt kellett bizonyí­tani Németországban lakó, házasságon kívül született leányának, hogy apja [név] volt. Elbeszélte az asszony, hogy ez a leánya hét hónapos volt, mikor a férfi hét késszúrást ejtett rajta, s abban a hitben, hogy már kész a munká­ja, kirohant az erdőbe, és felakasztotta magát. Három hét múlva találtak rá, akkorra a varjak már kiették az agyát. Aztán jött egy asszonydeputáció. Köz­benjárásomat kérte a polgármesternél, hogy a férjek, akik mint erdei favá­gók régtől fogva állnak a város szolgálatában, karácsonyi segélyben része­sedjenek. Jött egy asszony, cipőt kért gyermeke számára. Kapott. Jött dr. Gyöngyös Endre városi főjegyző. Tanácskozott a Volksbundról s a követke­ző népszámlálás esélyeiről. Jött Stiaszny üveges sírhelyet váltani, illetve jogot meghosszabbítani. Jött Udvardy Kata, hogy felpróbálja[m] a munkájában levő fekete pluviálét125. Jöttek a Betegházból jegyzőkönyvet aláíratni. Jött egy hölgy, hogy jegyet adjon el a Stefánia-bálra. Ennek azt mondtam, hogy nem megyek el a polgármesterné rendezvényére, mert ő hanyagba veszi a Mária­­kongregáció gyűléseit, erre jött a polgármesterné mentegetődzni és rábeszél­ni. Jöttek még anyakönyvi kivonatokért is. Délután szívgárdám volt, látogattam az ipariskolában, s még négy pasztorációs vizitet tettem. Dr. Gróh Béla másolja az anyakönyveket az egyházmegyei ha­tóság részére, Németh és Kovács egyéb irodai ügyeket intéznek. Elmarad sok fontos ügy: házi pasztoráció, havi lap megindítása, hospitálás a hittanórákon, indexek készítése. Január 18. Az emberek úgy politizálnak, szervezkednek, mozgolódnak, agi­tálnak, nyugtalankodnak, mintha minden az ő közreműködésükön múlna, pedig ma ugyancsak a nagyok csinálják a politikát: az állam és a még fölöt­te levő hatalmasságok. A volksbundisták buzgalmát nem lohasztja a német­­országi egyházüldözés sem, mert azt inkább nem hiszik el. Olykor mosdat­­lan szájjal szidják a papokat - die Pfaffen126 - főleg a zárdaigazgatót és engem. — „Alamizsnát osztanak, s két kiló liszt fejében elvárják, hogy nyalják a pa­pok se...”. Egy protestáns, hajdan kommunista és nyilas, most Volksbund­­tag kérdezte egy buzgó katolikustól: „Miért nem pofoztad meg azt a papot?” Bizonyos, hogy ellensége vagyok a Volksbundnak. Kétes és zavaros elemeket 125 Pluviálé (latin): liturgikus ruha, palást. 126Die Pfaffen (német): papok, csuhások. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom