Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)
Kőszegi krónika 1938 - 1952
1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 Január 1. Régi szokás szerint igen sokan jöttek boldog új évet kívánni. A fúvós zenekar már tegnap játszotta el nótáit az ablakom alatt, amiért is kijárt neki a szokásos 10 pengő. Itt volt természetesen az öreg Kőszegi kapitány, sokat mesélt Kőszeg múltjáról, többek közt elmondta azt is, hogy a kőszegiek — ellenkező hiedelmekkel és ráfogásokkal szemben — mindent elkövettek [a] maga idejében, hogy a vasutat megkaphassák. /Az egerszegi levéltáros valaha közölte velem, hogy Deák Ferenc a megyegyűlésen a vasút ellen szólalt fel, mert ha a város vasutat kapna, elesnének keresetüktől a fuvarosok. Fára levéltáros maga is csodálkozott ezen, mikor [az] iratokból meggyőződött az esetről. A kőszegiek tehát bölcsebbek voltak a haza bölcsénél./ Január 2. Az is régi szokás, hogy a kőszegi plébánia elmegy a megyéspüspökhöz boldog új évet kívánni. Én is fölmentem két káplánommal. Ott maradtunk ebéden is. Délelőtt még erre-arra mentünk gratulálni. Németh Ferenc káplánom Budapestre utazott, meg akarja sürgetni francia útlevelét. Képzett fiú, franciául is jól tud. Január 3. Útjainkon korcsolyázni lehetne, rájuk fagyott az olvadozó hó, mintha cukorral lennének fedve. A havas eső mindegyre hullt, s leérve azonnal megfagyott. Részben emiatt nem sikerült úgy az elsőpéntek, mint máskor. A gyermekeknek mintegy 80%-a elmaradt. A temetőben délelőtt 10-kor temettünk egy igen jámbor nagymamát, Halpernét. A hivatalban igen nagyra nőtt a forgalom. Strausz iparművész, aki a Kálváriát kifestette, most elküldte kis vázlatait is a plébánia irattára számára. A káplánok részére pedig megküldte a négy prófétakép kis másait. Január 5. Somsich—Dreiszker-esküvő a Szent Imre-templomban. Orgona szól, a vőlegény díszmagyarban tündöklik, külön kérték [a] szőnyegek fölterítését. Baranyából előkelő vendégek jöttek, esketésre fölkérték Kiss Lajos pécsi apátkanonokot, aki a plébánia vendége volt. A pezsgős lakodalom után az ifjú pár kiment dr. Dreiszkerék erdei vadászlakába. Rosszmájúak cifra nyomorúságról beszélnek, amiből talán csak annyi igaz, hogy a szanatóriumnak súlyosak lehetnek az anyagi gondjai, terhei. Január 6. Jézus Szíve-templom szentségimádási napja. A városi tisztviselők megelőző napon feliratkoztak, többnyire a délelőtti órákra vállaltak félórai szentségimádást. Villányi Anaklét bencés segített ki — Németh Ferenc káplán távollétében — ő mondta a 6 órai misét, asszisztált a 10 órai nagymisén, ebéden is nálunk volt. A gyónók és hívek látogatásával meg lehettünk elégedve. A záró ájtatosság német nyelven ment. A délutáni vesperás után ősi, szép — ménünagy [sic!] muzsikusoktól kárhoztatott — szokás szerint a „vízkeresz-96
