Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Kőszegi krónika 1938 - 1952

1938 19 3 9 1940 194 1 1942 1943 1 944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 Augusztus 20-tól 31-ig Hévízen nyaraltam. Szeptember 1-jén váltotta fel dr. Radvány Mihályt dr. Gróh Béla, az új káp­lán. Radvány kedves, helyes, alkalmazkodó, víg kedélyű és ragaszkodó káplá­nom volt. Minden területen szépen foglalkozott. Megszerették cserkészei, jó munkát végzett az iskolákban, érdemeket szerzett az ének vezetése körül, a S^ent vagy, Uram énektár megszerettetésével és begyakorlásával. A német ajkú hívek nem bocsátották meg neki, hogy ős Günser10' család fia létére nem volt tökéletes a német nyelvben. De azért kevés készülettel is be tudott ugrani né­met prédikációba, csak éppen kissé erőtlenek, szétmállók voltak a beszédei. Dr. Gróh szép bútorokkal és impozáns jogi könyvtárral érkezett. Szeptember 2-án Vörös Lajost, a katolikus iskola tanítóját nyugdíjazzák. 4-én Veni Sancte az elemisták számára, a szószékről prédikálok. Tanácsülés a városházán. Az evangélikus líceumnak /leánygimnázium szá­mára/ 100 000 pengőt szavaztak meg egy 400 000 pengős építkezésükhöz; azonkívül évi 3 600 pengőt az intézmény céljaira. Én előbbinek megszava­zása mellett szólaltam fel, az utóbbit elleneztem, igazságtalannak találtam, amennyiben az arányt nem az alapszerződés, a rászorultság és a tanulók szá­ma szerint állapítja meg. A tanácsülésen 5 evangélikus és 4 katolikus volt je­len. Másnap a közgyűlésen nem voltam már jelen. Németh Imre zárdaigaz­gató szólalt fel, s adott kifejezést az én aggodalmaimnak. Dr. Nagy Miklós polgármester sorsjátékon megnyerte a főnyereményt, 150 000 pengőt. Máról holnapra gazdag ember lett, kimenekült szorongató adós­ságaiból. Hegyaljai utcai emeletes házát igyekszik a nyert pénz felhasználásá­val modernizálni. Szeptember 1. Vasárnap. Német ajkúak máriazelli kilencedének befejező napja. Szép számmal gyűltek össze a Szent Imre-templomban, s gyermete­gen boldogok voltak. A szentély előtt négy leány, gyertyával kezükben éne­kelt valami szép német Mária-éneket. A németség itt jobban nép még, mint a magyar. Mély gyökereket fúr múltjába, híven őrzi hagyományait, talán hí­­vebb a magyar hazához, mint sok innen-onnan jött magyar, amelyik elbó­dult a hitlerizmus mákonyától. Én is szóltam: a kőszegiek máriazelli zarán­doklatainak történetét ismertettem 1546-tól kezdve. Végül elénekelték ked­ves éneküknek a „Lieber Jesus, gute Nacht”-nak több szakaszát. /Erre a gics­­csesnek ítélt énekre a magyarok is rákaptak./ 107 107 Günser (német): kőszegi. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom