Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Kőszegi krónika 1938 - 1952

1938 1939 1 940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 kiásatni. A zsidó hitközség ugyanazon az állásponton volt, hogy nem kell a holtak nyugalmát megbolygatni. Én is amellett álltam ki, hogy hagyják meg azt a rögtönzött temetőt kegyeletes helynek, ahová bűnt bánni, kegyeletet leróni, tanulságokon okulni bizonyos napokon kivonul a nép, vagy kivonul­nak az iskolák növendékei is. De a hozzátartozók óhaja győzött. Kádár, a ki­küldött, igen tartalmas, szerény, szimpatikus embernek bizonyult. Nagyon megszenvedte az üldöztetés korszakát, de abból csak az alázat maradt. Neki, mint mondja, élmény, hogy újra emberszámba veszik, és egy katolikus apát­plébánossal tárgyalhat. Egy 16 éves kőszegi lány, aki két-három hónapja teherbe esett, orosz katonai fegyverrel mellbe lőtte magát. A szombathelyi kórházba szállították, s ott meghalt. Letartóztatták az orosz katonát, aki a fegyvert a leány rendelkezésére bocsátotta. P. Őri ellen az ügyész elejtette a vádat. Az a híre, hogy a szombathelyi bör­tönbe kerül, ahol már jobb sora lesz. Márfly József hívünket „bombás Márffynak” nevezik, mert azzal a váddal terhel­ve ült, hogy 1919-ben, amikor oly hatalmasan föllángolt az antiszemitizmus, ő dobott bombát zsidók közé. O azt mondja, hogy csak „Strohmann” volt, vele takarták sokkal nagyobb emberek a bűnüket. Most lefogták, és Szombathely­re vitték /Varga Attila volt hírlapíróval együtt/ összeesküvő [sic!] vádjával. Oroszok vonulnak haza Ausztriából, talán százezren is, részben városunkon által. Sokan tudni vélik, hogy hazánkból is kimennek, csak 5000 marad Ma­gyarországon, de Kőszegen egy sem. Ez többeknek vágyálma, azt mondják: jó benne hinni, ha nem is igaz. P. Őri rektor szerencsésen hazaérkezett. Súlyban feltűnően fogyott, de lélek­ben nem tört meg. Az ügyész vádat sem emelt, az itteniek akartak érdeme­ket szerezni. Ö a futetlen cella hidegét bírta, náthát sem szerzett, csak a lába fagyott el. Mikor letartóztatták, úgy látta, hogy ez nem meglepetés, előre ér­zett valamit és felajánlotta szenvedéseit nagy megadással. Mint papot minden fórumon respektálták. Beszéltem rabtársaival, akik nagy tisztelettel beszéltek róla, a kényelmesebb helyet nekik engedte át. Február 18. Takáts István káplánommal nem a farsangvégi szentségimádá­­son, engesztelő ájtatosságon vettünk részt, hanem elmentünk a kőszegfalvaiak híres farsangjában részesülni. Még német hazájukból hozták a háromnapos farsangolás szokását, közben a gyermekbál megrendezését is, amit tanítójuk szeretne abbahagyatni. A fiatalság a vendéglőben báloz, a házak pedig étellel, itallal várják a Kőszegről nagy számban érkező vendégeket. Nevezetes honi ételük a „cikenudli”, valami túróval készített fánkféle. Idén csodálatosan és 386

Next

/
Oldalképek
Tartalom