Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)

Bevezetés

amennyiben számos visszaemlékezés, naplórészlet és más levéltári dokumentum is publikálásra került.42 Harcok a Szombathelyi Egyházmegye területén Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük Vas és Zala megye máso­dik világháborús hadi eseményeit. Célunk mindössze annyi, hogy az ismertetett szakirodalom alapján a hadi események vázlatos be­mutatásával kontextusba helyezzük a közölt forrásokat. Természe­tesen a Szombathelyi Egyházmegye határai nem fedték le teljes egé­szében a korabeli Zala megye határait, ugyanakkor a szakirodalmi feldolgozottság jellege és a könnyebb érthetőség miatt mégis célsze­rű a két megye eseményeit teljes egészében bemutatni. A Szombathelyi Egyházmegye területét - az ország más részeihez hasonlóan - a háború először a levegőből érte el. Magyarország jól­lehet már 1941-ben belépett a háborúba, eltekintve néhány kisebb bombázástól, jelentősebb támadás területét sokáig nem érte. Noha 1943 közepétől kezdve már rendszeresek voltak az angolszász Föld­közi-tengeri Hadászati Légierő átrepülései Németország felé, Ma­gyarország csak az 1944. március 19-i német megszállást követően vált célponttá. Az első bombatámadásra alig két hét múlva, április 3-án sor is került Budapest ellen.43 A Szombathelyi Egyházmegyén belül Vas megye területét, noha a Németország felé való átrepülések már március elejétől kezdve rendszeresek voltak, egészen 1944 nyár végéig nem érte komolyabb bombatámadás. A legtöbbet e tekintetben Szombathely szenvedett, melynek területét 1944. július 8. és 1945. március 28. között össze­sen 36 kisebb-nagyobb légitámadás érte. Ezek túlnyomó részét az angolszászok hajtották végre (a szovjetek légi tevékenysége csu­pán a front megérkezését követően vált élénkebbé), melyek során az egyházat is súlyos károk érték. így például az 1944. október 21-i bombázásban pusztult el az alig egy évvel korábban felszentelt szöl­­lősi Jézus Szíve templom, valamint az 1945. március 4-i támadásban szenvedett jóvátehetetlen károkat a püspökvár és a székesegyház. A “Tantalics Béla: Zalai leventék a második világháborúban 1944-1945. Lenti, 2004. 43 Pataky Iván - Rozsos László - Sárhidai Gyula: Légi háború Magyarország felett I. kötet. Budapest, 1992. 43-83. és 126-169. o. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom