Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)

Bevezetés

bombázások eredményeképpen Szombathely az ország ötödik legnagyobb kárt elszenvedett városa volt a háború végén.

A vasi megyeszékhely kiemelt célponttá válásában vasúti csomóponti helyzete mellett fontos szerepet játszott az a körülmény is, hogy 1944 novemberét követően a Szálasi-kormány számos minisztériuma és hivatala ide települt át az ostromlott Budapestről. így a belügyminisztérium a városházán, az igazságügyi minisztérium a törvényszéken, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a tankerületi főigazgatóságon és a ferences zárdában, a külügyminisztérium a püspökvárban, a propagandaminisztérium az árvaházban, a német, az olasz és a japán követség pedig a szemináriumban kapott helyet. Emellett több minisztériumi osztály, honvédségi és nyilas szerv székelt Szombathelyen.44 A városba ezzel párhuzamosan mind több menekült érkezett a front közeledtével, melynek eredményeképpen az 1941-es népszámlálás szerint 42 870 fős település lakossága több, mint háromszorosára, körülbelül 130 000 fősre duzzadt.45

Szombathely mellett a vármegye több községét érte angolszász bombatámadás, ezek azonban túlnyomórészt csak másodlagos célpontokként szerepeltek a bombázók listáján (vagy kényszeroldások történtek). Ennek ellenére súlyosabb támadás érte például 1944. december 26-án Körmendet, 1945. február 13-án pedig Celldömölköt. A szovjet repülőerők a Vörös Hadsereggel együtt érkeztek a térségbe, melynek során a német visszavonulás és a szárazföldi harcok alakulásától függően számos települést ért kisebb-nagyobb légitámadás, így például Kőszeget és Szombathelyt is, de a legsúlyosabb a Körmend elleni, 1945. március 27-i volt.

Vashoz hasonlóan Zala megyét is először a levegőből érte el a háború, de 1944-ig itt sem történt említésre méltó légitámadás, mindössze a dél-németországi célpontok felé tartó angolszász bombázókötelékek hajtottak végre átrepüléseket (igaz, ezek során történtek kényszeroldások a megye területe felett, mint például 1944 januárjában). Magyarország német megszállását követően az első jelentősebb támadás, aligha meglepő módon, a zalai olajvidéket érte 1944.

44 Emellett a miniszterelnökség és a honvédelmi minisztérium Kőszegen, a közellátási minisztérium pedig Zalaegerszegen volt. De vidéken, így Sárváron és Szentgotthárdon is voltak minisztériumi hivatalok, valamint az olyan kisebb követségek, mint a horvát és a szlovák már csak a Szombathely környéki falvakban kaptak elhelyezést.

45 Hegedűs Ferenc: Háborús sorsunk és veszteségeink. In: Szombathely Savaria múltja-jelene-jövője. Szerk.: Szepesházy Róbert. Szombathely, 1947. 84. o.

15