Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)

Kiegészítő forrásközlések

Dokumentumok

A SZEKESEGYHAZ BOMBÁZÁSÁRÓL

Kovács Sándor körlevele1 1945. március 10.

Székesegyházunk pusztulása

A kereszt misztériumáról szóltam hozzátok Tisztelendő Testvérek a bűnbánatos nagyböjt első napjaiban s most súlyos kereszttel a vállamon állok előttetek, amikor vérző lélekkel jelentem, hogy március 4-én, vasárnap déli % 1 órakor székesegyházunk bombatámadás áldozata lett. Emberi szóval le nem írható az a pusztulás, amely a bombák nyomában támadt. A két torony, a főfalak és a Madonna-kápolna maradtak használható állapotban. Oltárképek darabokra tépve, freskók porrá törve hevernek a romokban. A hajó feletti rész szakadt be és a légnyomás széttépett mindent. Oltárok teljesen kifosztva, gyóntatószékek szálakra tépve, márványdíszek, freskók, mind-mind romokban hevernek. Ezekben a kegyetlenül fájdalmas órákban nem is lehet kifejezni, hogy mily erkölcsi, kulturális és anyagi kár érte egyházmegyénket a székesegyház romba dőlésével.

Délelőtt még ünnepi hálaadó szentmisét mondtam Szentséges Atyánk, XII. Pius pápa koronázásának évfordulója alkalmából. A gyönyörű boltívek alatt szárnyalt az ének, tartsd meg Isten Szentatyánkat. .. és alázatosan meghajtva fejünket könyörögtünk utána: Isten áldd meg a magyart!... Másfél óra múlva pedig már romokban volt az Isten háza, a főpásztor ékes jegyese. Úgy járok a romok között, mint a próféta: „Manum suam misit hostis ad omnia desiderabilia [...] Viae Sion lugent eo, quod non sint, qui veniant ad solemni

1 SZEL, Circulares, 1945/VI. 23-26. 1945. március 10.

497

i