Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
szombathelyi szentszék 1759. augusztus 18-án foglalkozott ezekkel a gyógyulásokkal és 1761. október 18-án végzést hozott. Eszerint a kérdéses meggyógyulások nem tekinthetők csodáknak. Ezért a szentszék úgy intézkedett, hogy a domonkos atyáknak nem szabad többé Szűz Mária szobruk csodáiról beszélni. Nem szabad a Szűzanya szobráról készített képeket osztogatni, az oltárról leparancsolták a rendkívüli gyertyatartókat és vastag gyertyákat, a 3 örökmécses helyett egyet engedélyeztek, s végül az összes emléktárgyat leszedni rendelték. Az ítéletet maguk a szombathelyi szentszék kiküldöttei hajtották végre 1764. január 21-én. 2. A rendház templomának volt egy Szűz Mária-képe is, mely több éven keresztül külön tiszteletben állott és amelyet Paltauf Antal szombathelyi polgár ajándékozott a templomnak 1729 körül. A képet ezüst koronával és csillagsorral Paltauf felesége díszítette. A kép eredete nem mindennapi. Először Paltauf Sebestyén kapta ajándékul V. János portugál király feleségétől, Anna Máriától, Lipót császár leányától, akinek ő kamarása és lovagja volt. Paltauf Sebestyén meg továbbadta fivérének, Paltauf Antalnak, aki pedig a rendház templomának engedte át. Ezen adatok a kép másik oldalán találhatók. A kép jelenleg a templom sekrestyéjében van felállítva. C. Ferences zárda Mária-kápolnája Szent Ferenc fiai - akiket az okiratok minoriták néven emlegetnek - 1360-ban telepedtek meg a város falain kívül, s az ispotály kápolnáját vették át, majd a városi tanács hozzájárulásával konventté alakították. A török előtt, 1557 körül eltávozott minoriták 1630-ban Sennyey István győri püspök támogatásával tértek vissza siralmas állapotban lévő rendházukba. Az új lakók szigorú szabályú ferencesek voltak. Az újonnan helyrehozott és megnagyobbított, s eredeti gót építőelemeiből barokká varázsolt templom keringőjén (oldalfolyosóján) találjuk meg a Szerecsen Mária kápolnáját. Felállítása pontos idejéről nincs értesülésünk, de aligha tévedünk, ha keletkezését a katolikus egyház Lorettói Boldogasszony tiszteletét nagymértékben szükségszerűvé teszi a török veszedelem. A Loretói ház története nyomán kialakul az a hiedelem, hogy a názáreti házat az angyalok a pogány török dühe elől hozták keresztény földre, s 1291 májusában először a szent istváni Magyarország egyik tartományába, Dalmáciába, éspedig Tersatoba repültek vele. Mikor 3 év múlva az angya183
