Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

szentély is legalábbis apszisának131 szerkezetével az ókeresztény építkezés nyomait világosan mutatja - ősi templom egy ismeretlen időkre visszamenő Mária-szoborral is rendelkezett, amely jelenleg a templom Mária-oltárának dísze. Ennek a kegyszobornak legrégibb emléke herceg Eszterházy Pál nádornak 1696-ban megjelent könyve: Mennyei korona, azaz az egész világon lévő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredeti. Ebben a következőket olvashatjuk: „ Szombathelyi Szent Mártoni csudálatos Boldogasszony képe Magyar országban. Vagyon Szombathelyhez közel Szent Márton tiszteletére építtetett templom egy klastrommal együtt, Szent Dominicus szerzetén lévő pátereknek: Ezen csudálatos és szenthelyen született dicsőséges Szent Márton... 132 Itt azért a Boldogságos Szűz kiváltképpen tiszteltetik, az hol viszont sok mulasztókat is nyernek az aetatos és hév keresztyének a Boldogságos Szűz esedezése által."

Hogy mikor kezdődhetett a Boldogságos Szűzanya tiszteletének feltűnő megnyilatkozása, arról nincs közelebbi adat. Annyi azonban bizonyos, hogy 1759-ben a Szűz Mária-oltár tele van aggatva ezüst és viasz emléktárgyakkal, táblákkal és képekkel, melyek még a templom falára is felkerültek, az oltáron hat, angyalos gyertyatartó szokatlan vastagságú gyertyákkal, az oltár előtt három örökmécses, az egyiket lebegő angyal tartja. A csodálatos Szűzanya képe elterjedt az országban. Csodálatos gyógyulásokról és meghallgatásokról beszélnek. Néhány plébános már körmenetet is vezetett a Szűzanya szobra elé és Szombathely város tanácsa is kérte Csődy Pál plébánost, hogy ő is vezessen ilyen körmenetet. Az atyák a Szűzanyához jövő körmeneteket ünnepélyesen fogadták és elibük harangoztak. A szobor a régi plébániatemplomban állott. 1736-ban annyira öreg, hogy alsó része elkorhadt. így az alsó részt, lábait kicserélték és kezeket is faragtak neki. Rost József szombathelyi szobrász végezte ezt a munkát, ugyanakkor Pravet János festő fehérre festette a Szűzanya arcát, amely eddig fekete színben volt. A szobor számos, jámbor, hívő végrendelkezésének a tárgya. Pénzt, ezüst dolgokat hagyományoztak reá.

A szombathelyi szentszék hivatalos jegyzőkönyvei 1758-59-60. években kb. 10-11 csodálatos gyógyulás esetét örökítik meg. A

131 Apszis (görög-latin): hajlat, a templomok szentélyének, félkörívben záródó, félkupolával fedett része.

132 Szendy László kihagyta azt a részt, amely Szent Márton szombathelyi megkereszteléséről szól, mivel a szöveg téves hagyományt rögzített.

182