Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Schmidt Péter: Mikes és Trianon: A szombathelyi püspök nyugat-magyarországi politikája (1919 - 1922)

Végül érdemes itt még megjegyezni, hogy a papsághoz hasonlóan valószínűleg az elcsatolt nyugat-magyarországi részek pedagógusai is nagyobbrészt magyarok vagy magyar érzelműek lehettek, ami már csak azért sem lehetett Mikes püspök szempontjából mindegy, mert a térségben a legtöbb iskola felekezeti jellegű volt: a katolikus egyháznak szinte monopóliuma volt az iskolai képzés.91 Ráadásul 1923- ig a helyi lelkipásztor volt egyúttal az iskola vezetője is.92

Ami a lakosságot, pontosabban a híveket illeti, összefoglalóan anynyit érdemes leszögezni, hogy a klérushoz képest jelentősen kisebb volt náluk a magyarpártiak aránya - az összkép sokkal komplexebb volt: pártpolitikai, gazdasági, földrajzi, adott esetben nemzetiségi és felekezeti alapon is megoszlott a szimpátia.93 Sőt, néha még egy adott községen belül is törésvonal húzódott.94 Ráadásul az időbeli dimen91 Burgenlandban 388 népiskolából 318 volt katolikus (az idézett számok valószínűleg az 1922- es évre vonatkoznak). Schlag, GDie politischen Parteien des Burgenlandes 1921-1934, 105. L. még: Kramer, S.: Die erste Synode i. m. 14-15. 1921-22-ben számos tanár menekült el, vagy lett kiutasítva Burgenlandból (illetve a bevonuló osztrák csapatok néhányat el is hurcoltak közülük) ami alátámasztja a róluk fent írottakat. SzEL, Ac 4430/1921,5030/1921,5098/1921, 5099/1921,5112/1921,5180/1921,5260-61/1921,5262/1921,5328/1921 és 5514/1921, továbbá SzEL, Ac 998/1922, 1766/1922, 1930/1922.

92 1923-tól a helyüket az e célból kinevezett tanárok vették át. Rittsteuer, J.: Kirche im Grenzraum i. m. 346; Szabó M.: Oktroyierter Umbruch i. m. 64.

93 A keresztényszocialista tábor (melynek vezetői közt számos katolikus pap is ténykedett) inkább a Magyarországnál maradás pártján állt, míg a szociáldemokraták és a nagynémetek az Ausztriához csatolást szorgalmazták. Schlag, G. : Die politischen Parteien des Burgenlandes 1921-1934, 95-96,98-100; Szabó M.: Oktroyierter Umbruch i. m. 9-10. A politikai-ideológiai hozzáállás sok szempontból az érintettek gazdasági érdekeivel is összefonódott. A gazdaságilag Bécs, Bécsújhely, illetve Graz felé gravitáló településeknek érdekében állt az impériumváltás, míg főleg középső és déli területeken a magyar központok felé orientálódás miatt a lakosság ezt többnyire ellenezte. Szabó M.: Oktroyierter Umbruch i. m. 9-11; Schlag, G.: Die politischen Parteien des Burgenlandes 1921-1934.95-96.; Jankó F,-Tóthi.: Változó erővonalaki. m. 100-101. Az etnikai aspektust nézve a többséget képező német nemzetiségűek megosztottak voltak (inkább Ausztria mellett voltak), a horvátok nagyrészt Magyarországnál akartak maradni (elsősorban a középső és déli részeken), a csekély számú magyarság pedig egyértelműen. Jankó F.-Tóth I.: Változó erővonalak i.m. 101; Soí//áJ.:Nyugat-Magyarország sorsai, m. 35, 186; Schlag, G.: Die politischen Parteien des Burgenlandes 1921-1934. 102. Érdekes, hogy az evangélikus kisebbség javarészt Ausztria felé húzott. Szabó M.: Oktroyierter Umbruch i.m. 11. L. még: Huber, A.: Die katholische Kirche i. m. 1.

94 Jankó F.-Tóth I.: Változó erővonalak i. m. 100. A dél-burgenlandi Patafalva községben két elkülönülő csoport volt: a település felső részén a háborús emlékműig az osztrákpártiak, onnantól lefelé pedig a magyarokkal szimpatizáló lakosok éltek. http://de.wikipedia.org/wiki/PopDendorf im Burgenland (megtekintve: 2010. 06. 09.)

106