Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Schmidt Péter: Mikes és Trianon: A szombathelyi püspök nyugat-magyarországi politikája (1919 - 1922)
ziót is figyelembe kell venni, hiszen még az itt vizsgált szűk 4-5 éven belül is változott a lakosság viszonyulása Magyarországhoz - sok helyütt különösen a magyar szabadcsapatok 1921-es őszi ténykedése után romlott e téren a helyzet.95 96 Utóbbiakról Thomas Ferenc burgenlandi püspöki helynök a következőket írta főpásztorának: „... mint idegenek és a nép leikéhez férni nem tudó felelőtlen tényezők napról-napra rontották a hangulatot és három hónapi embertelen hajszával kiölték a legjobbak leikéből is a hazafias érzést, olyannyira, hogy kevés kivétellel mindenki megváltásnak tekintette az Ausztriához való csatlakozást.. így aztán a papság és a hívek közt óhatatlanul előfordult, hogy eltérő nézeten voltak a hovatartozás kérdését illetően; erre a korabeli források is elég példát szolgáltatnak.97 A bécsi kormánynak már az első, 95 Az egyik osztrák szerző ennek kapcsán a magyarok „ostoba politikájáról” ír: 1920. év végén radikális körök nyomására megszüntették a Bleyer-féle nemzetiségi minisztériumot, pedig ez a német kisebbség Magyarország mellett maradását szorgalmazta. Továbbá a nyugat-magyarországi térségre nehezedő katonai elnyomást, valamint az erős cenzúrát és osztrákellenes propagandát is felsorolja azon okok között, hogy Ausztria miért tudta a lakosságot az átcsatolás gondolatának fokozatosan megnyerni. Schlag G.: Zur Burgenlandfrage i. m. 114-116; Kiss M.: A német nemzetiségiek viszonyai i. m. 351-353, 367-368; Botlik J.: Nyugat-Magyarország sorsa i. m. 35. 96 Thomas Ferenc levele Mikes püspöknek, 1921. december 18. SzEL, Ac 5454/1920. Huber soproni kanonok néhány hónappal később hasonlóképp fogalmazott: „Burgenland nem csak területileg, hanem lelkileg is elveszett. Előbbit Párizs okozta, utóbbit Budapest.”. Huber János levele Bleyer Jakabnak, 1922. július 23. (a szerző fordítása). In: Schlag GZur Burgenlandfrage i. m. 120. 97 1922-ben az egyházasfüzesi káplán azt jelentette Mikes püspöknek, hogy bár a híveivel nagyon jó a viszonya, . .a hazát illetőleg még híveim is sok tekintetben másképen gondolkodnak mint én..Küllős Ede levele Mikes püspöknek, 1922. június 4. SzEL, Ac 2473/1922. Németkeresztesen az ottani plébánoshelyettes és a döntően németajkú egyházközség pedig kifejezetten hadilábon álltak egymással, s ennek oka részben a lelkipásztor magyar mivoltára volt visszavezethető. (Egy alkalommal azt kiabálták neki: „Minek jött ide?” - „Magyar! Magyar!”). Szilágyi Imre levele Mikes püspöknek, 1920. december 9. SzEL, Ac 6637/1920. Nyugat-Magyarország északi részén is ismertek hasonló esetek. A mosonszentandrási plébános, Weber Antal és a helyi lakosság között szintén voltak feszültségek Weber arról panaszkodott főpásztorának, hogy híveinek ellenséges hangulata többek közt osztrákpárti beállítottságukra volt visszavezethető. Weber Antal levele Fetser Antal győri püspöknek, 1921. szeptember 16. GyEL, Egyházkormányzat 3605/1921. Vő.: Berczeller R.-Leser Ne. ...mit Österreich verbunden i. m, 198; Schmidt R: Burgenlandi Apostoli Adminisztráció i. m. 409, 18. lj.; Rittsteuer, J.: Die Errichtung i. m. 132. 107 —5 I