Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

1072. Ragasits József.

Sz. Tömördön 1884. márc. 15-én R. György és Pusker Erzsébet földműves szülőktől. Félsz. 1908. júl. 2-án. Káplán \olt Szenteleken (1908—11), Vízlendván (1911—13), helyi káplán Marokréten (1913—15), tábori lelkész a világháborúban (1915—17), pléb. Felsőkethelyen 1917 óta. 1928-ban Rándolt is adminisztrálta.

Horvátul és németül is beszél. — Sz. E. T. II. 443. 1.

1073. Raiszár István.

Sz. Szombathelyen 1807. szept. 5-én Reiszár (sic!) György és Resetarits Julianna szülőktől. Félsz. 1832. aug. 27-én. Káplán volt Káldon (1832. szept.—dec.), Cserföldön

(1833), Nagydolányban (1833—34), pléb. Alsószölnökön (1834. jún.—1855. jan.), pléb. Bagonyán 1855. jan.-tól 1880. szept. 18-án beköv. haláláig. 1872-től haláláig kér. tanfelügyelői tisztet viselt.

Vendül és közepesen németül is beszélt. Bagonyán 120 frtos misealapítványt tett.

4074. Ramnis Alajos.

Sz. Kőszegen 1782. jún. 4-én nemzetes Rainisch (sic!) Ignác Kőszeg város jegyzője és Faller Viktória szülőktől. Keresztszülei Batthyány Alajos gróf kir. kamarás és neje sz. Szápáry Terézia grófnő voltak. Unokaöccse volt a jeles poétának, Rajnis Józsefnek és anyai nagybátyja Déghy István dr. vépi pléb., pecöli apátnak. Félsz. 1805-ben. Káplán volt Jánosházán (1805. okt.—1806. márc.), Incéden (1806. ápr.— jún.), Jánosházán (1806. jún.—1814. nov.), pléb. Egyházasbetyén 1814. dec.-tői 1823. márc. 24-én beköv. haláláig.

Az inf.-k szerint buzgó pap, eleven, szenvedélyességre hajló temperamentumú ember volt. Rajnis Józsefnek két értékes kézirata volt birtokában: „A Magyar Parnassus, azaz a magyar Helikonra vezérlő Kalauznak második kiadása, melyben a verselésnek példáit és reguláit megbővítette és csinosgatta Kőszegi Rajnis József“ és „A poétái Mesterségnek közönséges Regulái“. Előbbi a M. T. Akadémia tulajdonába került (Ágh Lajos Norbert: Kőszegi Rajnos József élete és munkái. Bpest, 1890. 190. 1. szerint R. A. ajándékozta az Akadémiának, ami alig lehetséges, mert R. már 1823-ban elhúnyt); a második kézirat, mely a szombathelyi szeminárium könyvtárának tulajdona, R. A. halála után vétel útján került a szeminárium birtokába (v. ö. Egyetemi Könyvtár. Szilasy Miscellaneái A. 205. p. 213.). — A hagyatéki eljárás iratai a P. L. szentszéki iratok II. szekrényében vannak.

338