Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)
Irodalom - Rövidítések
1075. Rakonczay János. Sz. Hódmezővásárhelyen 1896. júl. 19-én R. János és Ferenczy Molnár Julianna földműves szülőktől. A teológiát a temesvári szemináriumban és a szalézi rendben hallgatta. Félsz. 1921. jún. 22-én. Káplán volt Pákán (1921. aug.— 1922. ápr.), Boncódföldén (1922. ápr.-—szept.), Vasszentmihályon (1922. szept.—1925. szept.), a Csanádi egyházmegyének ideiglenesen átengedtetett és káplán volt Kevermesen; visszatérve az egyházmegyébe káplán volt Alsóságon (1926. júl.—1927. szept.), Zalaegerszegen (1927. szept.—1931); 1931 óta Rábakethelyen káplán. Közepesen beszél németül. —< 1927-től 1931-ig a zalaegerszegi fogháznak is lelkésze volt. Állomáshelyein hitbuzgalmi egyesületeket alapított. Zalaegerszegen 200 vadházasságot rendezett. Hasonló tárgyú budapesti működéséért hercegprímási elismerést kapott. 1076. Rátárecz György. Sz. Zákányban 1849. máj. 13-án. Félsz. 1874. aug. 12-én. Káplán volt Szenteleken (1874—77), Rohoncon (1877 —1881), Vasszentmihályon (1881. aug.—okt.), Muraszombaton (1881. nov.—1882. jún.), Szepetneken (1882. jún.— 1884. márc.), pléb. Tömördön (1884. márc.—1892. okt.), plébh. Csémben 1892. okt. 23-tól 1902. okt. 28-án beköv. haláláig. Horvátul és németül is beszélt. 1077. Rathner Gottfried. Sz. Lékán 1787. okt. 29-én R. Miklós ácsmester és Franciska szülőktől. Félsz. 1811. aug. ll-én. Káplán volt Gyanafalván (1812—1813. ápr.), a dogmatika tanára a szemináriumban (1813—20), pléb. Pinkakertesen 1820-tól 1831. dec. 19-én beköv. haláláig. Németül is beszélt. Ma is érezhető Pinkakertesen, mennyit fáradozott ott R. G. a lelkiélet emelésén. A pinkakertesi temetőben síriratán olvassuk e szép szavakat: „Er schied hinüber in das ewige Lieht. Sein Wirken bleibt, Erinnerung schwindet nicht.“ Szemináriumi tanártársai is szeretettel emlegetik leveleikben a „,pipás groldus Rathnert“ (Vass L. Bitniczhez. Prem. ktár.). — Sz. E. T. II. 189, 294. 1. 339
