Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)
Irodalom - Rövidítések
egyház Sz. Mihály-kápolnájában. Káplán volt Rábakethelyen (1808. nov.—1811. szept.), Szentgyörgyvölgyén (1811. okt.— 1813. jan.), adni. Gércén (1813. febr.—aug.), káplán Kőszegen (1813. szept.—1814. jan.), a Kelcz-Adélffy árvaház igazgatója (1814. jan.—1825. okt.), pléb. Káinban (1825. okt.— 1830. aug.), pléb. Vásárosmiskén 1830. aug.-tói 1854-ig. Ekkor lemondott javadalmáról; Sárvárott, majd Kőszegen élt 1867. okt. 23-án Kőszegen beköv. haláláig. Németül is beszélt. A kőszegi árvaházban családi alapítványt tett. — Vis. Can. Kőszeg, 1815. jún. 2; Vásárosmiske, 1837. máj. 27. 1069. Radits György. Sz. Oláhciklényben 1807. júl. 24-én R. Pál és Bursits Dorottya földműves szülőktől. A filozófiát mint kisszeminárista hallgatta. Félsz. 1830. aug. 24-én. Káplán volt Rábaszentmártonban (1830—32), Lékán (1832—-33), pléb. Rőtfalván (1833—45), pléb. Csémben 1845-től 1858. nov. 1-én beköv. haláláig. Horvátul és németül is beszélt. — öriszentmártonban is, Csémben is 42 frtos alapítványt tett szentmisére. — Vis. Can. Rőtfalva, 1836. jún. 3. 1070. Raffay György. Sz. Kövesvölgyön 1726 körül. A teológiát Győrött hallgatta. Félsz. 1750-ben. Udvari káplán volt Szápáry grófnál Muraszombaton (1750—55), pléb. Csendlakon (1755—68), pléb. Mártonhelyen (1768—73), pléb. Muraszombaton 1773- tól 1789. jan. 19-én beköv. haláláig. Vendül és közepesen németül is beszélt. — P. C. 1789. p. 12. — Vis. Can. Muraszombat, 1778. szept. 7—8. 1071. Raffel Jenő. Sz. Németciklényben 1903. márc. 24-én R. Ferenc kántortanító és Herits Gizella szülőktől. Félsz. 1925. okt. 8-án. Káplán volt Lentiben (1926. jan. 1.—1929. máj. 29.), Hosszúperesztegen (1929. máj. 29.—1931. aug. 31.), hitoktató Zalaegerszegen (1931. szept. 1.—1933. márc. 31.), plébh. Strémben 1933. ápr. 1. óta. Németül is beszél. Hosszúperesztegen Szívgárdát alapított, Zalaegerszegen Szívgárdát vezetett, Strémben a Jézus Szívé-társulatot szervezte meg. 22 337
