Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag

ott volt Pehm József és Kincs István is. Kb. nyolc hétig tartott a fogság, tele izgalommal és bizonytalansággal, kósza hírekkel, május elején sok reménykedéssel, később egyre halványuló bizakodással, miközben a Testvériség egyre bitót, golyót és gyilkot ígért a bnrzsoa-társadalom bűnöseinek. Június 10-én szüntették meg internálását. Ügye rendes forradalmi törvényszéki tárgyalás alá került. Az volt ellene a vád, hogy a régi rend érdekében izgatott, a szociálistákat vörös kutyáknak nevezte és az apácákat, mikor kényszerűségből beléptek a tanítók szakszervezetébe, szidalmakkal illette s így ellenszegült a tanácskormány rendeletének. A tárgyalás folyamán felvonult 10—12 tanú, azonban egy sem tudta határozottan bizonyítani, hogy Heisz Mátyás a diktatúra kitörése óta agitált volna a tanácskormány ellen. A kihallgatott apácák szerint Heisz csak azt mondta, hogy ő inkább éhen hal, a szociálista pártba azonban nem lép be. Más tanuk azt vallották, hogy Heisz megszervezte faluja ellenállását, hogy az esetben, ha autó jönne érte a faluba, verjék félre a harangokat és akadályozzák meg az ő letartóztatását és elhurcolását. Mindezeket azonban a forradalmi törvényszék nem látta kellően bizonyítva, s azért felmentette, de egyben „közigazgatási felügyelet“ alá helyezte.1)

& * *

Kincs István, született Felsőőrött 1867. december 20-án, középiskoláit Szombathelyen végezte, melyek végeztével a szombathelyi papnevelőintézetbe nyert felvételt. Pappá szentelték 1891. július 16-án. Először Vasszentmihályon volt káplán, 1892-ben Nagyszentmihályon, 1895-ben Kőszegen segédlelkész. 1899-ben Kőszeg szabad kir. város plébánosává választja, 1908 óta címzetes apát.2)

9 L. Deme László és Keleti József: Az ellenforradalom Vasvármegyében és Szombathelyen. Szombathely, Martineum, 1920. 40., 49., 50. 1.

2) L. Schematismus 1929. 121. 1.

Heisz Mátyás.

461