Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
% Elfogatása közvetlen indítóoka az volt, hogy Kőszegen kudarcba fullasztotta a Károlyi kormány Vasmegve nyakára küldött kormánybiztosának, Obálnak ama törekvését, mely Kőszegnek, a később Burgenlandnak nevezett Gauba való bekeblezését célozta. Négy nappal a kommunizmus kikiáltása előtt megjelent Kőszegen Junker, a német miniszter és társaságában Kalmár német államtitkár, Obál, a hírhedt főispánhelyettes, nemkülönben az ugyancsak államtitkárrá előléptetett volt soproni borbélymester, Zsombor, hogy Kőszeg lakosságát kellően preparálva, kimondassák velük a Gauhoz való csatlakozást. Ennek természetes következménye lett volna aztán, hogy a trianoni békediktátum Kőszeget is leszakította volna a csonkaország területéről. A tervet elég ügyesen készítették elő. Míg Kőszeg magyar intelligenciájából csak egy-két embert hívtak meg a városháza termében tartandó gyűlésre, addig a németajkú lakosság zárt sorokban való megjelenésre kapott meghívást. Időközben a városban alig volt valakinek tudomása róla, miféle puccs készül. Csak annyit tudtak, hogy miniszterlátogatás lesz. Kincs apátnak azonban feltűnt, miért maradtak ki Kőszeg intelligensebb polgárai a meghívottak sorából és előtte való nap este a kát. legényegyesületben csomó fiatalember előtt szóvá tette, hogy a társadalom mozdulatlansága aggodalommal tölti el, sőt a legrosszabbtól kell tartani s egyben kérte az egyesület tagjait, hogy a gyűlés idején legalább staffázsnak rukkoljanak ki, mert szükség lehet rájuk. A fiatalok szót is fogadtak s másnap csomó más magyar emberrel megszállották a városháza folyosóját és előtermeit. És a következmény Kincs apát előrelátásának adott igazat. V A fölvonult pesti kiküldöttek a miniszterrel elfoglalták a polgármesteri emelvényt. Junker, a miniszter beszédbe kezdett, melyben a mi nemzetiségi politikánkat hibáztatta s utána Kalmár, a zsidó államtitkár német nyelven olyan alpári izgatásba fogott minden ellen, ami magyar, hogy a pár városi magyar ember száját tátotta, hogy Kőszegen így is lehet beszélni. De senki sem mert közbeszólni. Végre Kincs apát megsokalta a dolgot és fölpattant a helyéről, odakiáltotta neki: 462
