Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
Iával a hétköznapok egyformaságában az Ür szőlőjét. Buzdítás, hogy mostani csendes munkájuk sem lesz elenyésző és eltűnő, mert emléküket nemcsak emberszívek őrzik, de neveik írva vannak az angyalkezek rótta Élet-könyvében. III. A FORRADALOM ÉS A KOMMUNIZMUS. 1918. november: frontfelbomlás, 1919. március 21.: proletárdiktatúra: mindmegannyi fájó emlék, mely az elgyengült Magyarország fájdalmas elbanyatlásának szomorú terminusa. Az ebek harmincadjára került szegény magyarság fájdalmas elbukásának szomorú dátumai. Olyan ez a két szomorú nap, mint két disszonáns harang sikongása, mely sírva veszik el az őszi-téli szürkeségbe az édesanya temetése alkalmával, mikor megrendült, tanácstalan gyermekek, mint támasznélküli árvák elhagyatottan, menthetetlenül a gonosz mostoha kezébe való kerülés feltartóztathatatlan biztosságát látják maguk felett. Nincs már önakaratuk, nincs már erejük, a gyász és fájdalom megbénít minden erőt. Az egyházmegye papsága egy szívvel, egy lélekkel helyezkedett szembe a nemzetgyilkos forradalmakkal. A sok közül azonban külön is fel kell jegyeznünk azok nevét, akik ezekben a szomorú időkben a front első vonalain harcoltak, akik a legsúlyosabb életveszélyben is tanúságot tettek mindent lekiizdő hazaszeretetükről. * * * Mikes János gróf internálása egyike volt a Károlyi-kormány jellemző, szabadságtipró tetteinek. Ennek az internálásnak tengelyében Persián Ádám, az Alkotmány egykori munkatársából a katolikus ügyek kormánybiztosává kinevezett újságíró áll. Persián Ádámnak megvolt az oka rá, hogy Mikes püspökre komolyan nehezteljen. 1918. októberében sok szó esett az egyházi nagy javadalmak arányosításáról, melyre nézve Bordeaux Pál újpesti bankárnak konkrét, 100 millió korona alaptőkével induló bankalapítás tervezetét Mikes püspök szakemberek véleménye alapján kedvezőtlenül referálta a püspökkari konferencián. Persián a bank453
