Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
alapításban érdekelve volt, s így őt is érintette Mikes püspök kedvezőtlen referátuma. További megszégyenítésben volt része ugyanazon, 1918. november 20-án Esztergomban tartott püspökkari konferencián, abol Lovászy Márton vallásügyi miniszter előtt tett neki szemrehányást a püspök, amiért a katolikus papság egyetlen szervének a Papi Tanácsot állította be nyilatkozataiban, szemben a püspöki hierarchiával. Erre Persián Ádám felszólította az összes nagyjavadalmasokat, hogy hozzá terjesszék fel javadalmi kimutatásaikat. Mikes püspök ezt a vallásügyi minisztériummal szemben hajlandó volt megtenni, de nem a kormánybiztossal szemben, minek az lett a következménye, hogy 1919. február 7-én Persián kíséretével a szombathelyi püspökség vagyonkezelésének felülvizsgálására Szombathelyen bejelentette magát. Fokozta a kormány bizalmatlanságát Mikes püspökkel szemben a régi néppárti Vasvármegyében szerte nagy sikerekkel meginduló keresztényszociálista szervezkedés, a Vasvármegye és a Szombathelyi Újság c. helyi lapok kérlelhetetlen szókimondása a kilátásba helyezett nemzetgyűlési választások küszöbén. Obál Béla, Vasvármegye kormánybiztosa is fűtötte a kormány ellenszenvét Mikes püspök ellen, pánszláv politikával vádolva őt, tekintettel a vármegye területén élő katolikus vendek közt hazafias szándékkal járó püspök működésére. Sőt még ellenforradalmi karhatalom megszervezése is bekerült a vádpontok közé. Ily előzmények után nem lehet csodálkozni azon, hogy Persián vagyonfeliigyeleti szempontból lefolytatott vizsgálata, mely február 8-án és 9-én alig pár óráig tartott, hivatalosan is megállapította, hogy a püspök hihetetlen politikai költekezéseivel tönkreteszi a javadalmat. Február 16-án már megtörtént a zárlat elrendelése is, jóllehet a vizsgálat egyáltalán nem terjedt még ki a répceszentgyörgyi és zalaegerszegi uradalmakra, s a sorki gazdaságban is ép csak hogy megjelentek a kiküldöttek. A két előbbi uradalom felülvizsgálata csak a zárlat elrendelése után február 17-én vette kezdetét. A vagyoni zárlatnak természetesen jogalapja nem volt» mert mint Csernoch prímás kimutatta, a javadalmasok nem voltak kötelezhetők a változott helyzetben az épületek tatarozásának három éven belül való teljesítésére, de nem volt 454
