Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
intézett felterjesztésében Fekete János dr. kenyerii plébános és esperes adja elő a besoroztatásával előállott lelkiismereti nehézségét: ,,és ez a plébánia melletti eskü, mely szerint plébánosnak híveit elhagynia nem szabad, vájjon mi értelemben lehet tehát most egy plébánosnak a tábori esküvel magát a zászló alá köteleznie, holott mégis előfordulhat az eset, hogy tábori elöljárója, ide vagy oda, plébániáján kívül elparancsolhassa? Esküvel eskü fölé szoríttatVán azért, lelki szorongatásaimat el nem titkolhatom és ha már meg kell lennie, a világira ugyan díszes, de katolikus papra még is szomorú kötelességnek, talán az által lehetne e nehézségen némiképen segíteni, ha az illető helyről kieszközöltetnék: hogy minden e törvény által kötelezett plébános, mint a nemzeti őrseregnek tábori papja, káplánja tekintessék, anélkül hogy fegyverrel élni kénteleníttetnék. így ugyan is talán a tábori esküt nem is kellene letennie, vagy ha meg kellene is esküdnie, valósággal ismét csak saját híveinek lelki őrjévé esküdne.“1) Balassa püspök főkép a szombathelyi analóg eset kapcsán meg is tette felterjesztését a hercegprímáshoz e kérdésben a minisztériumokban való eljárás ügyében.2) Teljesített-e valaki a szombathelyi egyházmegye papsága közül fegyverrel szolgálatot? volt-e az egyházmegyéből pap mint tábori lelkész a honvédségnél? Oly kérdés ez, melyre az egyházmegye idősebb generációjának bemondása alapján legendák keringtek a legújabb időkig az egyházmegye papsága között. 3—4 nevet, így Frideczky György, Miholics Ferenc, Tischlér István s egy bizonyos Legény nevű egyházmegyei pap nevét hallottam emlegetni. Frideczky e hírek szerint tábori lelkészként vett részt a szabadságharcban, fogságot és bántalmazást szenvedett, a honvédzászlót saját testén mentette meg a császáriaktól. Miholics szintén részese lett volna Frideczky sorsának, Tischlér és Legény ugyancsak fegyverrel szolgálták állítólag a haza ügyét. Ezekre a hírekre vonatkozólag Frideczkynek Szombathelyen élő unokahuga és 11 évig volt gazdaasszonya Garger Jánosné, Beck Apollónia visszaemlékezései is annyira kaszáltak voltak és időrendi szempontból oly kevéssé megbízhatók, hogy rájuk a 48-as legendák valódisága tekintetében nein *) *) L. 301/1848. sz. szentszék! ügyirat. 2) L. 412/1848. sz. szentszéki ügyirat. 414
