Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag

lehetett építeni. A püspöki és szentszéki levéltár okmányai aztán megfejtették Frideczky szerepét, mely a szabadság­­harcban való részvétele szempontjából teljesen negatív ered­ménnyel járt. Frideczky György, aki 1820. április 14-én születeti, a zágrábi egyházmegyének volt kezdetben papja. Pappá szentel­ték 1846. augusztus 2-án.1) 1846—48-ig tartózkodási helye is­meretlen, 1848—49-ben Perlakon, a Muraközben teljesített egyházi szolgálatot mint segédlelkész. Erre vonatkozólag a perlaki községi elöljáróság állított ki számára 1850. október 11-én erkölcsi bizonyítványt, mely 10 hónapi működését iga­zolja a mondott két évben, mikor is „hivatalában fáradha­tatlan, magaviseletében példás morálú volt.“2) 1849—50-ben Grazban a k. k. katonai kórházban lelkészi állást töltött he. 1850. szeptember 30-án Zágrábban kelt kérvényében, mikor is a szombathelyi egyházmegyébe leendő átvételét kéri, mint „a Grazi katonai kórház volt lelkésze“ írja alá magát. Ugyané napról keltezett elbocsátója a zágrábi egyházmegye kötelé­ből szintén nem mond semmi olyant, amiből a 48-as idők szabadságharcában való részvételre lehetne következtetni.3) A dimissorialis szerint egy évig működött a zágrábbi egyház­megye területén, ami alatt nyilván a 10 hónapi perlaki káplán­kodása értendő, elbocsátásának oka saját kérelmében jelölte­tik meg: „cum Tibi in hac Dioecesi Nostra Zagrahiensi. . . fide­libus animabus servire non placeat. . viselkedésére nézve pedig Hanlik György zágrábi püspök „bonis moribus prae­ditus“ jelzővel illeti őt. Perlaki principálisa Foky István 1850. szeptember 24-én kelt bizonyítványa szerint is „ittlétekor nemcsak mint buzgó és kötelességeit pontosan végző segéd­nek mutatta magát a hivatali eljárásban, hanem maga jó s erkölcsös viseletével mint a Fárabeliek szeretetét, mint pedig egész megelégedésemet megnyerte, annál is inkább, mert tu­dott jó egyetértésben velem élni“, — írja Foky.4) E hivatalos bizonyítványok tehát világosan igazolják egyrészt, hogy Fri­deczky nem volt honvéd, hanem a császári seregek kórház- *) *) L. Schematismus 1854. 152. 1. 2) L. 963/1850. sz. szentszék! akta november 5-ről, mellyel Frideczky pana­szát a püspök a soproni császári miniszteri biztoshoz, br. Hauerhez terjeszti fel. 3) L. 863—864/1850. sz. szentszéki ügyirat október 4-ről. 4) L. u. o. 415

Next

/
Oldalképek
Tartalom