Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - V. Egyed Ferenc: Balassa Gábor

megint elmaradt. . . Nem is kínálkozott többé ilyen jó alka­lom . . .*) December 15-én ugyan Horváth Mihály csanádi vál. püspök vízkereszt utáni első keddre Pestre hívja Balassát a káptalanok és egyéb nagyobb javadalmasok jövedelmeinek arányos elosztása végett szükséges tanácskozásra, de ő arra már el nem mehetett, mert közben a császári seregek Szom­bathelyt megszállották.2) Különben is akkor már elfordul a nemzeti mozgalomtól. Belátta, hogy a 48-as mozgalom egyáltalán nem válik pap­jainak és híveinek lelki javára. Hozzájárul még1 ehhez erős dinasztikus érzése is. Nem is csodálkozhatunk ezen, hisz hat éven át Bécsben a kancellária előadója volt és elég bizal­mas összeköttetésben állott a királyi családdal. Az uralkodó­ház iránti hűségben és szeretetben megmarad akkor is, mi­kor a nemzeti mozgalmat támogatja és a haza jobhlétén mun­kálkodik. Mikor pedig a nemzet és a királya közt kitör a harc, akkor ő inkább a király felé vonzódik, annál is inkább, mert kézzelfogható, mennyire szűkkeblű a magyar kormány és országgyűlés a kát. vallással szemben. A 48-as törvények ugyanis bántóan igazságtalanok vol­tak a kát. vallásra nézve. Míg államvallási jellege teljesen megszűnt, cserébe semmit sem kapott. Egyedüli volt, amely 1848-ban csak vesztett,3) de kárpótlásról a kormány és or­szággyűlés egyáltalán nem gondoskodott. Sőt 1848. április 7-én számos katolikus követ által az országgyűléshez benyúj­tott 4 pontos kérelmet, amelyben egyenlő elbánást kérnek a más vallásúakkal, elvetették azzal a megokolással, hogy ké­sőn érkezett.4) A püspöki kar ekkor a 4 pontot elküldötte papjainak, hogy ők híveik által kérjék az országgyűléstől kívánságaik törvénybeiktatását. A hívek lelkesedéssel írták alá a kérelmező íveket, azonban ezek az országgyűlés elé *) *) Balassa szept. 24-én tudatja, hogy most már a zavaros körülmények miatt marad el az egyházmegyei és a nemzeti zsinat. U. o. 147. kurr. 2) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1849. 31. kurr. Maga írja ezt Horváthnak jan. 31-én. 3) Pl. a szombathelyi szeminárium jövedelmeinek veszteségét Septey Vin­ce kanonok-rektor 1848. szept. 18-án 10.957 frt-ra becsülte. (U. o. II. sz. Balassa iratok.) 4) Április 7-én d. u. még úgy látszott, biztosan megadja a 4-pontos kérel­met az országgyűlés ... És este Kossuth kiprovokálta, hogy elkésett ez is, meg a kát. autonómia is. Ezzel szemben a gör. keletiek ápr. 8-án benyújtott 16-pon­­tos kérelmét letárgyalták. Ez nem késett el!! 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom